Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Sz. Póczy Klára: Az aquincumi helytartói palota falfestészete 103-148

l6. kép. Nőalakkal díszített falmező töredéke a 7. sz. helyiségből (3. periódus) foltokban összefoglalt megfestése, fény-ár­nyékos hatáskeltése az aquincuminál semmi­vel sem kvalitásosabb, csak a szinek erőtel­jesebbek a nyugati példán. A 3. sz. helyiség egyik freskótöredé­kén jobbra lépő nőalak körül elszórt virágok ismerhetők fel. Talán Flora alakját vetették itt falra, mint a közismert herculanumi fal­képen. 54 Az alak mögül előtűnő türkizkék háttér valószínűvé teszi, hogy hasonló díszí­tésre gondolt a helytartói palota festője. Egy másik táblán szárnyas géniuszok és fehér színű pegazus szerepelhetett, amilyent Pannóniában már Balácáról is­merünk. 55 A lebegő alakok mellett az ábrázolás könnyedségét fokozza a táblákat szegélyező pálcákra csavart szalagok, 56 szeszélyesen ívelő virágminták sora (5. kép). Mint a pompeji 3. stüus távoli leszármazottai kerülhettek a keretes színmezőkre. Most néhány szót a középmezőket lezáró és keretező frízről. A keleti traktusban legálta­lánosabb a 'peltamotivum alkalmazása. 57 A türkizkék mezőben lebegő fehérruhás vagy meztelen alakok hátterében is ívesen hajló fehér peltadíszítést látunk. Néhol a pelta fríz asztragallosz-szerü gyöngysorral kombinálódik (9 — 10. kép). Az aranysárga színű füzérrel díszített mezőt vörösbarna peltamintás szegélysáv zárja le. Itt azonos színű tulipános mintával kapcsolódik. 58 Ugyanezt a tulipánmintát a faltáblákat függőleges irányban osztó sávokról már ismerjük (10. kép). Minden helyiségben ismétlődött a lila alapra festett zöld indákból összefűzött és gyöngy­sorral variált motívum. 59 Többféle zölddel és fehér-sárga fényekkel festették meg, mint a közép­mezőkre alkalmazott füzéreket (5. kép). Az egyik legérdekesebb fríz-motívum egy nagyobb kagyló töredékeiben csak a 3. sz. helyi­ségben került elő. 60 Az élesen kontúrozott kagylót hatféle színnel (türkizkék, vörös, barna, fekete, fehér, sárga) festették meg. Különösen figyelemre méltó a kidolgozása, minthogy az árnyalás benyomását finom fröcskoléssel keltették, szintén a már említett szinek ritmikus váltakozásában (11. kép). 61 : ' A kagylómotívum a falfestésen kívül stukkópárkányon is előfordul a helytartói palotában. A stukkók matricái az aquincumi polgárváros fazekastelepén készültek, 62 így koru­kat pontos időhatárhoz lehetett kötni. A fazekastelep feldolgozója szerint a III. század leg­elején készültek. 63 A szóban forgó falfestési periódus magas színvonalát a tudatos és szinte raffinait ábrázolás­mód jellemzi legjobban. 64 Nem tartozott az átlagos tehetségű provinciális festők közé az a mester vagy a műhely, aki a palota keleti helyiségsorát eredetileg kifestette. Azért hangsúlyozzuk, hogy „eredetileg", mert később sok évtizednyi használat vagy a fűtés javítása következtében restaurá­lásra szorult a falak díszítése ezekben a helyiségekben is, s akkor sem tértek el az eredeti elgondolás­tól és nem követtek divatosabb dekorációs stílusokat. Ahol az eredeti festés elpusztult vagy javí­tásra szorult, igyekeztek azt pontos másolattal pótolni vagy kiigazítani (pl. 7, 17. kép).Az eredeti színt az igyekezet ellenére sem sikerült azonban újra kikeverni. 65 Különösen érdekesek számunkra az alakos átfestések, amikből az is kitűnik, hogy ekkor már sokkal rajzosabb technikával dol­goztak a térkitöltő elemek, valamint a stilizált mintás szegélycsíkok pótlásánál. Továbbá az 8* 115

Next

/
Thumbnails
Contents