Budapest Régiségei 18. (1958)

TANULMÁNYOK - Gábori Miklós: A Remete-barlang ásatásának eredményei : a magyar késői paleolitikum kérdései 9-52

9. Köves, barna agyag 10. Vörösbarna (csokoládészínű) agyag 11. Sárga, löszös agyag 12. Kőtörmelékes, rozsdavörös agyag 13. Sárga, homokos, köves agyag.

3 A szelvény vastagsága 10,5 m, az ásatás azonban ebben a mélységben a sziklafenéket még nem érte el, sa 13. réteget csupán érintette. A fekete, felszíni humuszban jelenkori hulladék, állatcsontok és egy régibb beásás kitöltésének anyaga került elő. Az la réteg közbeékelődésével a szelvény egy részében kelta, középkori, sőt a péceli kultúra edény töredékei keveredtek össze, és csak a 0,5 m vastag felszíni réteg alsóbb szintjében voltak a leletek zavartalanul. A réteg bolygatatlan részében több későközépkori edénytöredék került elő. Hasonló edénytöredékeket a XIII—XIV. századból ismerünk. Sokkal nagyobb számban található a durva anyagú, koraközépkori kerámia, amely azonban a rétegen belül nem különíthető el a fiatalabb korú anyagtól. Ugyanezen réteg alján, majd a 2. rétegben csekély mennyiségű római kori, korai jellegű és nagyobb mennyiségű késői keltakori leletanyag került felszínre. Az utóbbi anyag jellege jól azonosítható a gellérthegyi és tabáni bennszülött telepekről ismerttel. Úgy látszik, hogy a közbetelepült 3. kultúrréteg szintén ebbe az időszakba tartozik, és csak a mélyebben fekvő szürke köves agyagban található régibb korszak, túlnyomóan a korai vaskor, késői bronzkor leletanyaga. A 3. rétegen a kelta kerámia mellett egy attól eltérő jellegű vaskori edény fél-töredékét említjük meg. Az ásatás során a 2 — 3., majd a 3—4. réteg leleteit együtt gyűjtötték össze, végül pedig nagy mennyiségű edénytöredék került a gyűjteménybe összevontan ,,2—4. réteg" jelzéssel, s így ezek ismertetése csak bizonytalan képet adhat a kultúrák egymásra következéséről. A római kori leletanyagból elsősorban néhány fémtárgyat mutatunk be, amely a 2. rétegből származik. A kerámia ebben a rétegben viszonylag kevés. — A 2. réteghez csatlakozó 3. kultúrréteg leletanyaga keveredik a római korival és túlnyomó részben késői kelta jellegű kerámiatöredékekből áll. Az anyag jellemzésére megemlítjük a besimított edénytöredékeket, mintás, besimított díszítéssel, nagyszámú behúzott peremű tál töredékét, a szürke, grafitos edények duzzadt peremtöredékeit. Ezek a típusok a 2—4. rétegegyüttes leletanyagának legnagyobb részét alkotják, egyenkénti leírásuk nem szükséges. Kétségtelen, hogy a 2—3. rétegben ugyanazon korú népesség leletanyaga található, amelynek településeit a Gellérthegyről, Tabánból ismerjük. A felső, 3. tűzhelyréteg ebben az időben képződött. A leletanyag áttekintése után úgy látjuk, hogy mindig egy alsóbb réteg anyaga keveredett az ásatás során — vagy a régibb beásások révén — a felette fekvővel. Ezt bizonyítja az, hogy a 3. rétegből, ül. annak környékéről néhány középsőbronzkori, vatyai jellegű edénytöredék is előkerült, ugyanitt töredékeket találunk a Hallstatt B. periódusából (váli kultúra), valamint a Hallstatt A. periódusából is.— A 4. réteg leletanyaga túlnyomóan bronzkori (korai és késői), kisebb részben koravaskori. Megtaláljuk a bronzkor végére jellemző, egyenes, befelé csapott peremű edények töredékeit, a bronzkor 3. periódusának füzesabonyi jellegű, enyhén behajló peremű, bütyökdíszes edényének töredékét és számos bronzkori, különösen a korszak végére jellemző, behajló peremű tál töredékét. Ezek korban — sajnos nem rétegben — átvezetnek a korai vaskori típusok felé. A fényes, feketeszínű, enyhén kihajló peremének belső oldalán rovátkákkal díszített edénytöredék már Hallstatt-kori. A töredékek legnagyobb része sajnos nem teszi lehetővé a kultúra pontosabb meghatározását. — A Hallstatt A. periódusába tartozik egy felül kúposán kiképzett, egyenes peremű tál oldaltöredéke plasztikus díszítéssel, — a bronzkor végére, átmeneti szakászába helyezhető az egyetlen kiegészíthető edényünk, amely fényes, feketeszínű. Lehetséges, hogy ez a típus már inkább a korai vaskor elejét mutatja. — A 3—4. réteg, részben az 5. is, a késői bronzkor—korai vaskor népességének időszakos, de gyakori települését mutatja. — Ebben a rétegben ismét találunk az előbbieknél régibb, a korai bronzkorba tartozó edénytöredékeket (5. kép 2), és az előbbi, általános típusoknál szintén régibbek a Budapest területén máshonnét is ismert vatyai kultúra edény töredékei (5. kép 4). Az északpannón mészbetétes edények kultúráját egy kis edény töredéke képviseli (5. kép 3). A régibb és mélyebb beásások nyomát mutatja, hogy a 3—4. és részben a