Budapest Régiségei 17. (1956)

TANULMÁNYOK - Voit Pál - Holl Imre: Hunyadi Mátyás budavári majolikagyártó műhelye 73-150

A német majolikakészítés egyetlen nyoma egy oklevél, amely szerint Augustin Hirschvogel üvegfestő, metsző és címervéső egy Velencéből 1531-ben visszatérő fazekassal, Hans Nickellel szövetkezik »der venedischen Arbeit mit Schmelzen und Glaswerk zu unterfangen«. Ehhez az adathoz a német szakkörök különböző teóriákat formáltak, és más-más keramikai csoportokat tulajdonítottak a nürnbergi »Hischvogel-műhely« alkotásainak. Ezek a feltevések azonban nem voltak sokáig tarthatóak, és maga a német szakirodalom felfedte, hogy a korábban Hischvogelnek tulajdonított plasztikus díszítményű, fehér ónmázzal és színes ólommázzal vegyesen festett díszkancsók csak 1560 körül készültek Paul Preuning műhelyében.

26 A lengyelországi majolika meghonosításának kísérlete Báthory István lengyel király nevéhez fűződik. Az ő hívására 1584-ben három olasz telepedik le Krakkóban, Antonio da Stesi és két fizetett legénye, Michèle Tenduzzi és Clementino Avecundi.

27 Pár hónap múlva azonban viszály támad közöttük s az olaszok anélkül, hogy bármit alkottak volna, elhagyják Krakkót.

28 Az Osztrák-Alpok vidékén a fehér ónmáz használata úgy látszik jóval előbb honosodik meg. E megfigyelésünk tárgyi bizonyítékaira, az elterjedés módjára és útjára később óhajtunk kitérni. Ha végig tekintünk az ónmázas majolika európai elterjedéséről felvázolt térképünkön, látjuk, hogy Olaszországon kívül a XVI. század előtt sehol sem lelhetők fel annak nyomai. így is legtöbbször keveset eláruló mesternevekkel, egy-egy magános műalkotással, bizonytalanul identifikálható, alig összekapcsolható emlékcsoportokkal tudjuk megjelölni a fejlődés állomásait. Szervezett műhely működése pedig a XVI. század első évtizedei előtt az Itálián kívüli Nyugaton sehol sem mutatható ki. Az első, a XV. században valóságban működő, olasz modorú majolikagyártó műhelyt most jelöljük be Közép-Európa keleti peremének üres, fehér foltjába. A DOLGOZÓ MŰHELY Az ásatások során feltárt kemencetúztereket e tanulmány első részében Holllmre azonosította az olasz rendszerű majolikakemencék előképeivel és bebizonyította, hogy a maradványok megfelelnek az ónmázas majolika termeivények készítéséhez szükséges és használatos XV—

XVI. századi kemencék alapfeltételeinek. A »műhely megalakulásáról« szóló fejezetünk az ásatás eredményeitől függetlenül is megfelelt arra a kérdésre, hogy hol állott Mátyás majolikagyártó műhelye. E kétirányú bizonyítás után feltehetjük a következő kérdést : kik dolgoztak a budai műhelyben? E kérdésre csak úgy kaphatunk feleletet, ha emlékanyagunkat vizsgáljuk, tehát egyúttal megismerkedünk azokkal a termel vényekkel, amelyeket a budai műhelyben állítottak elő. A készítést végző személyek kérdésének taglalását megkönnyítettük, miután már előbb ismertettük a műhely felállításának indítékait, nevezetesen az olasz modorú majolikakészítés szükségszerűségét Budán. A majolika európai helyzetképét feltárva, láttuk egy-egy ilyen műhely — példának I. Ferenc »Madrid« kastélybeli alapítását hozhatjuk föl — személyi vonatkozásait. De nem is szükséges 30—40 évvel később létesült hasonmásokra hivatkoznunk. Tudjuk, hogy majolikát a reneszánsz korban csak olasz keramikusok tudtak készíteni, annak az európai fejedelemnek vagy megrendelőnek, aki ilyen áru előállíttatásának vállalatába akart fogni, olasz mestereket kellett hozatnia. Mi sem közelfekvőbb Hunyadi Mátyásnál, aki olasz kapcsolatait minden irányban kiépítette és e kapcsolatokat elsőnek gyümölcsöztette egész Európában. Ha tehát a műhely mesterének egyelőre ismeretlen személyét és származását keressük, habozás nélkül Itáliára gondolunk. Sajnos sem okleveles nyoma, sem egykorú forrásos bizonyítéka nincs annak, hogy Mátyás budai udvarában majolikakészítéshez értő, edénygyártó vagy festő megfordult volna, vagy ilyennel kapcsolata létesült. Budán Mátyás uralkodása alatt számos olasz művész fordult meg, de csak kevésről tudjuk, hogy mit készített Mátyás számára, sot olyan neveink is vannak, amelyeknek tulajdonosáról, vagy nem tudjuk, hogy pontosan mi volt művészetbeli mestersége, vagy feltételezhetjük, hogy többféle művészeti feladatot is vállalt. Jellegzetesen ilyen Benedetto da Maiano, akit — Vasari anekdotája szerint — éppen a Mátyás számára 89