Budapest Régiségei 17. (1956)

TANULMÁNYOK - Voit Pál - Holl Imre: Hunyadi Mátyás budavári majolikagyártó műhelye 73-150

' A híres ónmáz elkészítéséhez az ón és ólom keverékét egy kis kemencében hamvasztották porrá (6. kép). »Tudnod kell, hogy ami az égetőkemencét illeti, téglaalapzatúnak, három láb szélesnek és öt láb hosszúnak kell lenni és mintegy két lábnyi magasra kell emelkednie a földfelszíntől, és a szoba ott van így elkészítve, ahol a tűzhely van s ennek minden oldala egy lábnyi hosszú. Mikor ez az alap elkészült, akkor kezdjük el a kamra építését, ami az ónt magában foglalja. Ezt egy tufának nevezett kőből szokták készíteni, egy könnyen faragható kőből. Ennek a kőnek porát a kovácsok a vas forrasztásánál használják. Ebből konkáv keret készül, mintegy négy ujjnyi mély ; ez üreg a legjobb, ha két tenyérnyi szóles, de az már a kemencét használó dolga, mert ha sok mun­kára számít, úgy nagyobbra is készítheti . . . Lerajzoltam itt a kis égető kemencét, hogy jobban lássátok, amit a toll nem képes olyan jól kifejezni. Már tudjuk, hogy az alsó kamrában van a tűz és a felsőben az ón. Ezek között a faltávolság nem nagyobb, mint egy mellvéd, akár kő-, akár tóglakemencéről van szó« — írja Piccolpasso. 7 A máz és a festés felrakása előtt a korongon elkészített agyagedényeket egy első égetésnek (nálunk használt fazekas kifejezéssel >>zsengólés«-nek) vetették alá. Ennek a kemencének formáját és készítését a következőképpen írja le szerzőnk : ». . . meg fogom neked mutatni az épülő kemen­cét, amint éppen boltozzák, aztán a különböző emelet (típusokat) használat szerint. Itt van a rajz az ívek kezdetével (6. kép). Itt van az ívekig felépített kemence, ahol építik az emeletet, amelynek összeállításánál különböző módokat követnek. Sokan kivágják a kőlapokat, amelyek kinyúlnak egyik ívtől a másikig, mindkét oldalon, ahogy itt is ... és ez a tűz szellőző nyílása miatt van. . . (7. kép). Itt van most a kész kemence (8. kép) ellenőrző nyílásaival, ami tulaj­donképpen ez a négy kis ablak, ami a jobbkéz felé eső fal felső részén látható és a szellőző nyílá­sok, amely kilenc nyílás a boltozat tetején látható.« (9. kép.) 8 Ezt a kemencét rakták tele gondosan a kiformált edényekkel, majd 12 órán át tartó gondos tüzelés után az árut kivették. Kihűlése után következett a nyersmáz felrakása, majd a különböző színekkel való festés. Ezután következett a második kiégetés, amely alatt a máz és a színek a cserépre ráégtek. »A festett árut a kemencébe teszik, méghozzá egészen másképpen, mint a többi agyagárut : mi ugyanis szájukkal lefelé helyezzük el a darabokat egymásra, amint ez látható az ábrán, úgy hogy az első tányér egy kétszer kiégetett tálon nyugszik, hogy a tűz hozzáférhessen. Végül így elhelyezve, az áru teljesen megtölti a kemencét. . . Ennek csak egy szája van és ezen át tüzeljük. A tüzelés is más módon történik, mint más kemencéknél, mert a kemence is más, mint az egyszerű agyagáru égetésére készült kemencék. Mielőtt azonban erről beszélnék, be akarom mutatni neked a kemencét. Itt van az alaprajza. Sokan vannak, akik ezt a kemencét alapozás nélkül építik meg, sőt vannak, akik titokban bezárt lakások padlóján rakták, mert a kemencerakás művé­szetét fontos titoknak tartják és úgy vélik, hogy az egész művészet célja ebben rejlik. Ezt a titkot kísérelem meg neked feltárni és hiúság nélkül mondom, magam sem tudom hogyan mindent értek rajta. Itt bemutatom a kemence felrakását az ívekig. Meg kell még mutatnom a kamarával együtt is, amit itt láthatsz (10. kép). El kell képzelned, hogy a négy sarkon, miután a kör alakú kamrát megépítettük, négy háromszög marad és ezt a négy háromszöget fedetlenül hagyjuk, ezek a tűz­nyílások. Hogy azonban jobban megérts engem, elbeszélésemet rajzban is lerögzítem.« (1.1. kép.) 9 Az áruval megtöltött kemencének kialakult gyakorlat szerint fűtötték a tűzterét : »Az égetéshez használt fa, rőzse vagy fűzfaágak legyenek, jól kiszáradtak és párától mentesek, ilyen fával a tűz 3 óra hosszat ég ; miután a fa leégett, vegyél reketyét vagy amint Dioscorides nevezi, spartiumot, ez is jó száraz legyen és evvel tüzelj egy órán át . . .« 10 A tűz kialvása után a készárut hamuval dörzsölték fényesre. Az eredmény a leggondosabb munka mellett is kétséges volt- Ahogy Piccolpasso máshelyütt mondja : »A mi művészetünk olyan bizonytalan, hogy gyakran 100 darab közül csak 6 sikerül. Igaz, hogy ez a művészet rend­kívül szép és szellemes ós ha az áru jó, úgy arannyal fizetik meg.« Önként adódó magyarázat volna talán az, hogy a budai hármas osztású égetőtór a kemen­céknek e három típusát jelenti, azaz az első rész az ónolvasztó,a másodika zsengélő,míg a harmadik rész a mázra égető kemencének lett volna alsó tűztere. A kérdésnek ilyen megoldása azonban nem képzelhető el. A különböző típusoknál láttuk eltérő nagyságukat, az ónolvasztó egészen más formát és méreteket mutat. A megoldás egy olyan 78

Next

/
Thumbnails
Contents