Budapest Régiségei 17. (1956)

TANULMÁNYOK - Gerevich László: Buda szerepe a magyarországi gótikus építészetben és az európai stílusáramlatokban 45-72

kók elterjedésére ad módot. Ez a sajátosság rokonságot mutat az olaszországi példákkal. A homlokzat klasszikus kéttornyos, oromzatos formában is ritkán valósult meg, gyakori helyette a homlokzatot uraló egy, hatalmas torony, mint ezt a lőcsei Jakab-templomnál is lálhatjuk. A homlokzati egytornyos elrendezés ezután uralkodóvá válik a falusi templomoknál is, éppen úgy, mint a meghosszabbított szerzetesi szentély, s a szentély két oldalán a diadalívhez kapcsolódó egyenes falzáródás. A toronynak ez az elhelyezése hozzájárul a homlokzat elsatnyulásához. A homlokzat a legnagyobb magyarországi templomoknál sem játszott döntő szerepet. Sokszor az északi, de különösen a déli oldalkapuk fontosabb jelentőséget nyernek, mint a nyugati kapuk (Kassa — Koáice, Kolozsvár — Cluj). Alaprajz, de sokszor a fölépítés tekintetében is a Magyarországon használatos típusok igen közeli hasonlóságokat mutatnak a környező országok építészetével. A meghosszabbított szentély és a homlokzati tornyos típus különösen Ausztriában, Dél-Németországban otthonos. Fejlődéstörténete részben megoldott, de a magyarországi példák helyzete nincs megvilágítva, ahogy később a Stettheimer-műhelynek magyarországi kisugárzása sem világos. Budán komplikáltabb formák gyakoriak, így pl. a hármas poligonális apsis. A gótikus belső tér a magyar építészetben nem érte el klasszikus megfogalmazását. Az egyszerű tagolás nem kívánta meg a négyezeti toronyban kifejezésre jutó térszintézist. Annál könynyebben alakulhatott ki a tórképzés fejlődésének következő eredménye : a csarnoktér. Ez a tipikus későgótikus térképzés már túljut a korai gótika principiumain és a mellérendelő térfűzés szemléletét vezeti be. Az előbbi fejtegetésből nyilvánvaló, hogy ez a térfűzés a magyarországi térszemléletnek inkább megfelelt. Erre mutat ennek a rendszernek az elterjedése is. A szászsebesi (Sebiçulsásesc) templom Nagy Lajos korában csarnoktemplomnak épül, ugyancsak csarnoktemplommá építik át a budavári Mátyás-templomot is 1384 után. A következő század fordulóján már majdnem minden templomunk csarnoktemplommá épül át. Érdekes, hogy a lőcsei Jakab-templomot is csarnok formában tervezik, de később a középhajót felmagasítják. A pesti belvárosi templom is szentélykörüljárós csarnoktemplom, tehát a típusnak egy sajátságos, Magyarországon csak ritkán előforduló változata. A századforduló felé a legfontosabb emlékek nem a rendi templomok, még csak nem is a püspöki székesegyházak, hanem a nagyobb városok plébániatemplomai. A kassai Erzsébet-templomot 1378 után kezdték építeni, 1402-ben nagy részben állt, de még befejezetlen. Szentélyére a birodalmi cimer csak 1411 után készülhetett. A háromhajós bazilikális templom ál-sugárkápolnás szentélye Magyarországon páratlan, hatását nem is anynyira az alaprajzának és a szerkezetének, mint inkább részleteinek átvételében kereshetjük. A részletformák, a csillagboltozat s a szobrászat néhány 17. kép. Kolozsvár — Cluj. A Farkas utcai református templom 54 16. kép. Bártfa — Bardejov. Városháza