Budapest Régiségei 17. (1956)

TANULMÁNYOK - Nagy Tibor: Héraklész bronzszobrocskája Óbudáról 9-44

GEREVICH LÁSZLÓ BUDA SZEREPE A MAGYARORSZÁGI GÓTIKUS ÉPÍTÉSZETBEN ÉS AZ EURÓPAI STÍLUSÁRAMLATOKBAN A magyarországi gótikát közvetlen vagy közvetett francia hatás és Németországban vagy Közép-Európában kialakult regionális iskolák befolyásolták. Ennek ellenére jellegzetes vonásai maradtak fenn. Az átvételt, a kiválasztást ós felhasználást a helyi műformák és ízlés szabta meg. A sajátságok fennmaradása, valamint számos történeti dokumentum a belső fejlődést bizonyítja. Magyarországon a gótikus konstrukció első hatása akkor jelenik meg, amikor a cisztercita renden keresztül elterjed Európa középső régióiban. Az egyes központokban majdnem egyszerre jelenik meg, útja Németországon és Ausztrián keresztül vezet. A cisztercita stüus Burgundiából Maulbronnon keresztül terjedt el Közép-Európában. A gótikus építkezésnek ez a cisztercita iránya nem hozta magával az első nagy francia székesegyházak gazdag gótikus díszítését s a stílus változatos formai elemeit. A cisztercita rend programjának megfelelően ez az építészet minden dísztől mentes, a belső tér kialakításában is rendkívül egyszerű, evvel szemben a gótikus konstrukció tökéletes ismeretével és kendőzetlen felhasználásával tűnik ki. Jellemző vonásai Franciaországban a bordagerinc, zárókő és oszlop-kötegek. Ezek az építészeti tagok a nehézkedés erejét logikusan vezetik végig. A technikai kérdésekkel szemben az építészet képzőművészeti díszítését teljesen elhanyagolja. Közép-Európában már gótikus konstrukciójú rendszerek tűnnek fel jellegzetes késő-román díszítésű, sőt alaprajzú templomokban. A stílus legkiválóbb és datálható emlékeinek javarésze Magyarországon található. A gótikus szerkezet és a román díszítő stílus keveredik ós sajátos típust hoz létre. A konstrukció és a díszítés tehát ez átmeneti korszakban ellentmond egymásnak. Ez Németországban és Dél-Franciaországban is megállapítható. A technika Magyarországon évtizedekkel megelőzi a képzőművészeti stílus kialakítását. A cisztercita építőstílus hatásának első jelenségei után évtizedekkel épülnek a legszebb késő-román díszítésű templomaink. A gótikus konstrukciónak ez a korai feltűnése tette indokolttá az ún. átmeneti stílus kifejezést is. Magyarországon feltűnik a XIII. század 20-as éveiben Pannonhalmán, az esztergomi palotakápolna ikeroszlopos bordás szentélye ugyancsak a gótikus szerkezet ismeretében készülhetett. Ezektől függetlenül az ország legtávolabbi vidékein is számolhatunk a cisztercita építőiskola tevékenységével. Ez az irányzat azonban a konstrukció fejlődésének ellenére elmerül a késő-román ízlés túlzsúfolt fantáziájának díszítő rendszerében és a román három apsisos bazilikális elrendezést sem változtatja meg. Jelentékenyebb egyenes záródású szentélyt, Pannonhalmáról, Bélapátfalváról, Árpásról ismerünk. Hatása azonban nem bontakozik ki teljességében, mert a hazai román hagyományokhoz és ízléshez alkalmazkodik. Lényeges fordulat a magyarországi építészetben a XIII. század dereka felé következik be, amikor a gótikus stílus egy második nagy hulláma éri el Magyarországot. A cisztercita, majd a Benedek-rendi skót, kongregáció építészetének hatása után a Domonkos- és Ferenc-rendi szerezetesek irányítják a templom- és kolostorépítkezéseket, amelyek a helyi román hagyományokat alakítják át, illetve a helyi hagyományok kibontakozását segítik elő a gótika felé. A kolduló rendek építészete a cisztercita építészeti stílust, hagyományokat fejleszti tovább. A kezdeményezés Európa-szerte a bencések és ciszterciták után a domonkosok és ferencesek kezébe kerül. Főszerepet ekkor már világi mesterek játszanak a cisztercita conversikkel szemben. Az építészeti tanácsot, amelyben már polgárok is részt vehetnek, a rend megbízottja 45