Budapest Régiségei 17. (1956)

JELENTÉSEK - Weszprémy Barna: Római bronztárgyak színképelemzése 327-329

WESZPRÉMY BARNA RÓMAI BRONZTÁRGYAK SZÍNKÉPELEMZÉSE A legtöbb öntészeti munka, amelyet a világon bárhol végeztek, vagy teljes egészében, vagy töredékében a kései utókorra fennmaradt. Ilyen leleteket alkalmas módon vizgálat alá véve a kapott eredményekből igen értékes következtetéseket tudunk levonni. A régészeti kutatás céljaira mindenek előtt az emissziós színképelemzés a legmegfelelőbb, lóvén a szó legszorosabb értelmében mikro elemző módszer. Az emissziós színképelemzés igen értékes szolgálatokat végez olyankor, amikor az a feladat, hogy a vizsgálati anyagot kémiai összetétele alapján identifikálni kell. A vizsgálat céljára a milligramm töredéke is elegendő, az analízis egy munkamenettel megoldható, a színkép felvétel mint hiteles dokumentum, bármikor elővehető. Különösen ki kell emelni, hogy kiértékelésnél az egyes színképvonalak relatív feketedés-értékei egy viszonyszámot eredményeznek, amely szám a vizsgálati anyag kvantitatív összetételére ad tájékoztató képet anélkül, hogy tudnunk kellene az egyes alkotó elemek abszolút mennyiségét. A tájékoztató vizsgálat eredményeit könnyű áttekinthetőség céljából célszerű táblázatban összefoglalni. A színképvonalak feketedéséből levezethető a vizsgálati anyagban jelenlevő egyes elemek relatív mennyiségének jelzésére a következő jelöléseket szokás általában használni: + + + + fő tömege, + + + igen sok, ++ sok, + jól kimutatható, ny még kimutatható, 0 nem kimutatható. Finomabb megkülönböztetés céljából használjuk még a > több és < kevesebb jelzést is. Vizsgálati anyagok színképelemzéséhez mindig a feladathoz mérten kell megválasztani a gerjesztési feltételt, ugyanis az emissziós színképelemzés alapja az a fizikai folyamat, amikor magas hőmérsékleten a vizsgálati anyag csekély részét gőzzé alakítjuk s ezen fémgőzt gerjesztjük, azaz emittálásra bírjuk. Az izzó fémgőzök által kisugárzott keverék fénysugarakat alkalmas optikai berendezés segítségével hullámhosszúságuk szerint rendezzük s a kapott spektrumot lefényképezzük. A színképelemzés csekély vizsgálati anyag használata miatt ún. roncsolásmentes eljárás. Ezen előnyeinek különösen régészeti vizsgálatoknál domborodik ki a jelentősége, amikor fölöttébb nagy gondot kell fordítani arra, hogy a vizsgálandó muzeális tárgyak meg ne sérüljenek. Ezen szempont szem előtt tartásával választottuk a kisfeszültségű gerjesztést, ellenelektródul színképileg tiszta szenet alkalmaztunk. A gerjesztő és spektrográf főbb műszaki adatai a következők : Spektrográf : kvarc Zeiss Qu24, Gerjesztő : kisfeszültségű, megvilágítás 4 perc, ellenelektród színképileg tiszta szén, 2 mm 0, negatív anyag Agfa Spectral Blau Rapid. A Budapesti Történelmi Múzeum Régészeti Osztálya felkérésére a Rákosi Mátyás M4vek Központi Anyagvizsgáló Osztálya színképelemző laboratóriumában a következő római korból származó bronz műemlékeket vizsgálta meg : Héraklész-szobor, Héliosz-szobrocska, fibulatöredék és egy kis bronzérem. Összehasonlításképpen egy modern bronzérem színképét is felvettük. A tájékoztató vizsgálat eredményeit az I. táblázatban foglaltuk össze. A vizsgálati tárgyak kímélése szempontjából sehol sem készítettük elő a szikráztatandó felületet, így a természetes patina és a bronz tárgy alapanyagának színképe nem választható külön. 327 í