Budapest Régiségei 17. (1956)

ANYAGKÖZLÉSEK - Zakariás G. Sándor: Adatok a budavári kutak történetéhez 299-324

behältniss auf den Paradeplatz ververtiget á conto der accordirten 2274 Ft. über die bereits schon bezahlte 600 Ft abermahlen 500 Ft. á Conto zu bezahlen.«

71 Tehát 600 Ft előlegről szól a határozat, noha Adami eddig csak 400 Ft-ot kapott, 200 Ft-ot pedig Gamba vett fel. Az első megbízás után Gamba többé nem szerepelt, Adami a vállalkozó. Gamba további sorsáról nem tudunk. Az építés lassan folyt, noha az alapozást már október elején elkezdték.

72 Minden tanácsülésen sürgették a munkát, Adami többször nincs is a munka helyén, csak segédje dolgozik. Távollétének és késedelmének oka pápai elfoglaltsága lehetett. 1782. május 16-án ugyanis szerződést kötött Grossmann Józseffel, amelyben testvérével, Giacomóval együtt a plébániatemplom Grossmann tervei szerint készült főoltárának 3 év alatti kifaragását vállalta, majd 1783. november 10-én és 1784. november 24-én újabb munkákat.

73 Ez a munka késleltette a budait. A tél beállta előtt nem is fejezte be. Felszólították, hogy a fagy ellen biztosítsa.

74 Csak 1785. március 16-án kapott Adami újabb, kisebb előleget,

75 de a kút az őszön készülhetett el, mert a tanács csak október 5-én rendeli el a végelszámolást. Ekkor is kiköti azonban, a huza-vonán okulva, hogy 100 Ft-ot biztosítékul az Ober Kammerer tartson vissza : ». . . , jedoch 100 Ft davon zurück zu behalten, bis erwähntes Behältniss ob es Contractmässig verfertiget worden wird geprüft seyn.«

76 Űgy látszik, hogy még sem volt látható baj a kúttal, mert 1786. március 8-án a biztosítéki összeget is kiutalják.

77 A Dísz téri kút tervét nem ismerjük, arról ábrázolás eddig nem került elő, noha ez is közel száz évig, 1785-től a budai mai vízvezeték megindulásáig állott a helyén. Az 1873. évi nagyméretű térkép

78 szerint ez egy négy sarkán lemetszett rövid téglaalakú medence volt. Valószínűleg ez is süttői vagy nyergesújfalui kőből készült, mert amikor 1785. március 14-én Kramerlauf József tanácsos többedmagával Süttőre utazott, hogy a kút munkálatait ellenőrizze és sürgesse, Nyergesújfalura (Neudorf) is ellátogattak.

79 A két új kút vízfogyasztása a vízvezeték újabb jelentős bővítését tette szükségessé, amelyet ismét Tumler Henrik kezdett el. Az eddigi toldás-foldás nem bizonyulhatott elégnek, ezért az egész vízvezetéknek — »von der Brunnstuben bis zur Bastion« — nagyobb átmérőjű (Caliver) csövekkel való kicserélését kezdték el 1784 őszén,

80 és az egész évben a fagy beálltáig folyt. Több kisebb tételen kívül Locatelli Antal Pétertől 308 zenter ólmot vásároltak 3830 Ft-ért.

81 A kútszolgák öntötték a nagyobb csöveket, és négylovas teherkocsikon húzták fel a Svábhegyre.

82 1785 januárjától változatlan erővel folyt a munka egész éven át,

83 sőt átnyúlt az 1786-os év első felére is.

84 Ugyanebben az időben a dunavízemelő munkái is teljes erővel folytak.

85 A kőműves munkákat mindkettőnél Hámon János Mihály építőmester,

86 a bronz munkákat Brunner János harangöntő mester,

87 az ács munkákat Niedermayer Xav. Ferenc

88 ács, a rézműves munkákat Maringele János György rézkovács

89 végezte és még több iparos dolgozott. A munka bevégzése után Tumler visszatért Veszprémbe, ahol 1811 — 1814 között egy fecskendőházat épített. Az új, bővizű, Tumler Henrik által épített, majd 1787-től Móricz (Moroz) József új kútmester által gondozott vízvezeték négy kutat táplált. Vize a Szentháromság téren — a Várhegy legmagasabb pontján — oszlott szét háromfelé, ahogy azt egy későbbi térképen, amelyen kék vonallal van a vízvezeték csőrendszere jelölve, megállapíthatjuk (4. kép).

90 Innen folyt a víz természetes lejtéssel a városházi kútba, majd a Dísz téri kútba, a Ferences téri és az Iskola téri kútba. A városházi kút 1785-ben új szobordíszt kapott. A Szent Ignác-szobor, amely a Jézustársaságnak 1773. július 21-én, XIV. Kelemen pápa »Dominus ac Redemptor noster« kezdetű bullájával történt megszüntetése után mint továbbélő szimbólum maradt a helyén, a felvilágosodás terjedésével mindinkább időszerűtlenné vált. A kutat tervező Adami sem ezt a szobrot szánhatta ide, amely teljesen barokk formáival nem is illett a kútra. Mégis közelebbről nem ismert — talán pénzügyi — okból csak 1785 nyarán készült el Adami Károly »Városvédő Paliasz Athéné« szobra (7. kép), amelyért a kőfaragó mesternek október 5-én 280 Ft-ot fizettek ki. »Das 0. K. Amt hat den Steinmetz Karl Adami für die auf das Marmorne Wasserbehältniss nächst der H, Preyfaltichkeit Säulen gemachte Marmorne Statue und Postament 280 Ft accordmässig 5. kép. A városházi kút fényképe, a vízvezeték külön lefedésével a kövezeten 1870-es évek. Budapesti Történeti Múzeum 308