Budapest Régiségei 17. (1956)

ANYAGKÖZLÉSEK - Pataky Dénesné: A pest-budai fémművesség emlékei Csongrád megye egyházaiban 279-297

PATAK Y DÉNESNE A PEST-BUDAI FÉMMŰVESSÉG EMLÉKEI CSONGRÁD MEGYE EGYHÁZAIBAN A történelem folyamán sokat szenvedett, tatárdúlta, törökpusztította Csongrád megye ma is álló egyházaiban a pest-budai ötvösmestereknek több alkotása található. E művek a XVIII" század közepétől a XIX. század közepéig terjedő időközben, az újabbkori pest-budai ötvösség felvirágzásának korszakában készültek. A két városnak a késő-középkorban magas színvonalú ötvössége Mohács után teljesen elsorvadt. A török megszállás elől az ötvösök az ország északi vidékeire költöztek, egy részük pedig külföldre vándorolt. A két város ötvössége csak a török uralom alól való felszabadulás után indult újra fejlődésnek a XVIII. sz. első évtizedeiben. A pesti ötvöscéh az ötvösök számának megnövekedtével 1759-ben alakult meg, a bécsi ötvöscéh mintájára.

1 A céh tagjai bevándorolt, nagyrészt Ausztriából és Csehországból származó ötvösök voltak, a céhalapító mesterek közül csak egy, a vágújhelyi Ábrahámfy Mihály volt magyar. Bécsi származású Schätzl József jelzőmester is, aki végleges pesti megtelepedése előtt Sopronban és Esztergomban dolgozott.

2 Alkotásaiban az ausztriai barokk és rokokó ötvösségének hazai képviselője, a történeti magyar ötvösség szelleme nem érintette meg. Nemzeti jellegre törekvés akkor a pesti céh keretei között működő ötvösmesterek körében nem is volt, s csak a XIX. század elején, az utolsó nagy magyar ötvös, Szentpéteri József alkotásaiban lelhető fel. A pesti barokk, rokokó és klasszicista ötvösművek az ausztriai és csehországi ötvösségen átszúrt német ötvösség hatását viselik magukon. A mesterek, Fauser József, Schätzl József és Pasberger József jó felkészültségűek, Reichenfalten Simon alkotásai pedig művészi színvonalon állanak. A pesti ötvöscéh magas művészi színvonala folytán pár évtized múltán az ország vezető ötvösközpontjává lett s jelentőségét emelte a fejlődő és magyarrá váló Pest-Buda vezetőszerepe a reformkori magyar életben. A török félhold járma alól felszabadult vidékeknek csak egy félszázad múltán megerősödő egyházai felszereléseiket részben a környező vidéki ötvöscéhektől, Csongrád megye esetében azonban feltűnő nagy számban pest-budai ötvösöktől szerezték be. A szegedi ferencesek őrzik a pesti céhalapító mesterek közül Schätzl Józsefnek legszebb kelyhét, amely a megye területén a legkorábbi pest-budai ötvösmű. Schätzl József 1757-ben lett mesterré, a pesti céh megalapításakor a céh jelzőmestere, 1763-ban céhmester.

3 A szegedi ferencesek aranyozott ezüst kelyhe 1763-ban, Schätzl József céhmesterségének idején készült.

4 A bécsi rokokó stílusformáit követi. Három volutával tagolt, magas talpán rokokó kartusban Gáspár, Menyhért, Boldizsár trébelt mellképe látható, rokokó lángnyelvek és kagylódíszek között. Háromszögű, jól formált, váza alakú nódusán rózsadísz, kosarát trébelt kagylódíszek és lángnyelvek között az Atyaisten, Jézus és a galamb képében ábrázolt Szentlélek díszíti. A kehely kosarának díszítése rokon a talp díszítésével. Talpának vésett felirata szerint Makai Ferenc adományából 1763-ban kapta a szegedi ferences templom. Schätzlnek szakirodalmunkban három kelyhe ismeretes, ebből kettő a gyöngyösi ferencesek kolostorának tulajdona. 1760 körül készültek. Az egyiknek széles, tagolt, magas talpa és volutákkal három részre osztott kosara van. A voluták által határolt közökben gazdag trébelt rocailleos kagylódísz látható, nódusa váza alakú.

5 Egyszerűbb és nyugodtabb felépítésű, mint a szegedi kehely, 279