Budapest Régiségei 17. (1956)

ANYAGKÖZLÉSEK - Gerő Győző: Adatok a budai vár törökkori építészetéhez : a Fehérvári rondella építéstörténete 261-278

juk, hogy Gürdzsi több ízben Volt budai pasa,

13 s legutoljára 1663-ban, amikor Evlia is Budán tartózkodott. A tereprendezéssel kapcsolatos földmunkák során felszínre került. nagyméretű rondella maradványa tehát az Evlia által említett Gürdzsi-féle megkezdett bástya falával azonos (3. kép). Egy másik igen fontos emlékünk az ugyancsak török eredetű Kászim pasa rondella emléktábla

14 (8. kép), amely a rondella építésének későbbi befejezését örökíti meg (1667—68). Hogy a Kászim pasa rondella és a Gürdzsi Kenáán-féle rondella azonos építményt jelöl, annak bizonyítéka a Marsigli-féle részletes török térkép 1686-ból

15 (9. kép), amelyen az Ova kapu melletti ondella Kászim pasa kuleszi néven szerepel. 3. kép. A feltárt rondellák alaprajza Az elmondottak alapján tehát a XVII. század vége felé megjelenő és hiteles metszetek már a Kászim-féle rondellát ábrázolják. Építésének módja is jellegzetes török. Részben hasonló technikával készült, hevenyészett török erődfalat tártunk fel àz egykori királyi palota területén is, a Savoyai-szobortól északra eső területen (10— 11. kép). Ezt az építési módot Evlia is ismerteti.

16 Az 1683 — 89 között megjelent metszetek között több alaprajzi felvételen már a méretarány is fel van tüntetve. A metszetek közül elsősorban az 1684-es ostrommal kapcsolatos Hallart-féle ábrázolások emelendők ki. Különösen fontos a nyugati nézetből készült, mivel ezen a kapu és a rondella is jól látható

17 (12. kép). Ugyancsak Hallarttól származik az 1686-os ostrom ábrázolása is

18 (13. kép). Ezen a többi korabeli metszettől eltérőleg (Eontana, De la Vigne) a 263