Budapest Régiségei 17. (1956)

ANYAGKÖZLÉSEK - Huszár Lajos: A budai Várpalota ásatásainak éremleletei 197-240

Ilyenek a középkorban főként Ausztria, Csehország és Lengyelország, ezenkívül általában Németország és Itália pénzei. Az újkorban főként Ausztria (és tartományai), Lengyelország (és tartományai) s Ragusa veretei jönnek figyelembe, azonkívül néhány németországi veret, akárcsak a korabeli többi éremleletben. A szokásos pénzfajok mellett azonban időnkint meglepetések is előfordulnak (így a középkori anyagban az athéni hercegség dénárja, az újkoriban pedig Orange tartomány l/l2 écu-je stb.). A török hódoltság idején a török pénzek tömeges előfordulása viszont magától értetődő jelenség. Általában megállapítható, hogy a külföldi pénzek között sem bukkant fel eddig nem ismert új típus. Ezeknél inkább a tényleges előfordulásuk a figyelemre méltó. E külföldi pénzek időrendbe foglalt és összesített áttekintését, valamint forgalmuknak valószínű folyamatát idézett korábbi tanulmányunkban már feldolgoztuk. Ezúttal csak néhány, numizmatikai szempontból jelentősebb vagy érdekesebb példányra, illetve csoportra kívánjuk ráterelni a figyelmet. Az időben legkorábbi előforduló veretek osztrák pénzek a hozzájuk csatlakozó bajor dénárral (1033. sz.) együtt, a XIII—XIV. század fordulójáról. Ezek a pénzek az ún. »bécsi dénárok«, amelyeknek mint kedvelt fizetési eszköznek, állandó forgalmuk volt ebben az időben Magyarország területén. Jelenlétük tehát a budai várban, akárcsak az ország bármely más részében, könnyen érthető jelenség, hiszen részei voltak a rendes pénzforgalomnak. Szerepük megítélése tehát egészen más szempont alá esik, mint a többi külföldi vereté. Premysl Ottokár és I. Albrecht vereteit lehet ebbe a kategóriába sorolni (983—991. sz.) az említett bajor dénárral együtt. Mind ismert típusok, Luschin időrendi osztályozása alapján. A korai idegen veretek közé tartozik a keresztes háborúk idején alapított athéni hercegség dénárja 1287—1308 közötti időből (1111. sz.). Érdekes és feltűnő ilyen távoli veret felbukkanása olyan korból, amikor még a hazai veretek szereplése is igen gyérszámú. A cseh veretek közül említhető egy huszita fillér (1023. sz.), főként azonban I. Mátyás Csehország részére vert C 245 sz. fillérje (1024. sz.) mint Mátyás nagyhatalmi törekvéseinek egyik viszonylag ritka emléke. Görlitz város fillérje (1030. sz.) pedig Zsigmond által a város részére 1422-ben megerősített pénzverési jog eredménye. Zsigmond korából valók a Szörényi bánság állítólagos pénzei is. Véleményünk szerint igen kétséges, hogy ezek valóban a Szörényi bánság veretei lennének. Az egykorú leletekben állandóan Zsigmond pénzeivel együtt kerülnek elő. Tehát nyilvánvaló, hogy Magyarország területén rendes forgalmuk volt. Típusban a havasalföldi és moldvai pénzekkel mutatnak egyezést, és veretesük kérdésének végleges megoldásáig minden újabb leletadat értékes felvilágosítást nyújthat velük kapcsolatban. A XV. század végéről egy ferrarai grossetto egykorú ólomhamisítványa érdemli meg a közelebbi vizsgálatot (1063. sz.). Ennek a jelentősége abban rejlik, hogy jóval korábban az esztergomi királyi palota ásatásai alkalmából előkerült ennek a hamis grossettónak egykori öntőmintája.

10 Valószínű, hogy ezt az érmet Magyarországon élő olaszok hamisították. Megemlíthető még, hogy a XV. század végén, amikor a hazai leletekben idegen pénz általában alig fordul elő, és ezt a megállapítást igazolja a vár-ásatásokból előkerült anyag is, a salzburgi érsekség pfennigje a Sede Vacante idejéből (1494) mindjárt három példányban tűnik fel. A többi középkori idegen pénz szórványos előfordulása az említett kapcsolatok eredménye. Ezek között Aquileia szerepét kell külön hangsúlyozni, mert ennek pénzei közül II. Antonio di Panciera denárai 8 példányban, II. Lodovico di Teck soldói pedig 12 példányban jöttek elő, ez tekintélyes szám a többihez viszonyítva. Az újkori külföldi pénzek sorozata általában egyezik a különböző egykorú éremleletek anyagának összetételével. Elsősorban természetesen az osztrák és lengyel pénzek jönnek elő számottevő mennyiségben. A lengyel pénzek között hamis veretek (pl. 1098. vagy 1100. sz.) is előfordulnak. A lengyel pénzeknek óriási tömegű magyarországi forgalma indokolja ezt a jelenséget. A külföldi pénzek sorában is alig akad magasabb forgalmi értékű példány. Mindössze két tallért említhetünk ebből a szempontból. Az egyik Kaufbeuren városé (1038. sz.), a másik pedig Geldern tartományé (1056. sz.). Az utóbbi »oroszlános tallér« néven saját kora egyik legnépszerűbb 204