Budapest Régiségei 17. (1956)

ANYAGKÖZLÉSEK - Holl Imre: Adatok a középkori magyar fazekasság munkamódszereihez 177-196

JEGYZETEK 1 A főbb eredményeket felhasználtam szakdolgozatomban : A XV. század budai kerámiája. (Kézirat. 1950. vni.) 2 Budapest, Vármegyeház utca 7. lelete : fehér XIII. századi fazék. MNM Történeti Múzeum ; Curia utca 3., XIII. századi fazék, Vármúzeum, lt. sz. 53.280. 3 B. A. Bybahov, Remeszlo Drevney Ruszi. Moszkva, 1948, II. fej. 4 D. Zélenin, Russische (Ostslawische) Volkskunde. Leipzig, 1927, 102-106. 5 B. Perunicié, A cserépedények készítése Uzicka Pozega melletti Zlakusaban. — P. Z. Petrovié, A Raska völgyi hagyományos kerámia. (Drobnjakovië, Contributions à l'étude de notre céramique populaire. Musée Ethnographique de Beograd. Éditions Speciales. Beograd, 1936, Fasc. 6.) 6 A pénzgazdálkodás szempontjából bizonytalan időkben, pl. az első ós második világháború után, hasonló jelenségeket figyelhettünk meg a magyar vidéki fazekasságnál is. 7 Az egyszerű kózikorong csupán egy. felső lapból és tengelyből áll ; a fejlődés folyamán a korongtányért alsó hengerrel vagy pálcákkal és keresztdeszkával is ellátják. Ez az utóbbi típus már egyenletesebb forgású, mert a henger vagy alsó keresztdeszka a tengely befoglalásával a korong tányér nagyobb ingadozását meggátolja. Ezenkívül ez a bővítés a korongtányérral együtt forogva annak tehetetlenségi nyomatékát is növeli (24.kép). 8 Az illusztráció jellegzetesen egyesíti a reális és szimbolikus elemeket : föld, amelyből fazekak készülnek, illetve a Föld, amelynek emberei az Úr hatalmában állanak. A kép ugyanis Jeremiás könyvének illusztrációja : a próféta a fazekas házában. — Paris, Nat. Bibi. Cod. Lat. 6.; készült 1000 körül, Spanyolország, Sant Pere de Roda. 9 A töredék belsején a hurkatechnika nyomai láthatóak. Buda, Dísz tér 14. gödör ; XIII. századi leletekkel. — A kezdetleges technika nyomokban még 1880 körül Magyarországon is kimutatható volt : »Wosinszky M. apát szíves közlése szerint még 25 évvel ezelőtt a Tolna megyei Döbrőköz és Gyula-Jováncza községekben néhány család korong nélkül tisztán csak szabad kézből formált háziszükségletre szánt edényeket. Érdekes volna kikutatni, hogy létezik-e e módszer még ma is valahol az országban.« Wariha V'., Az agyagművesség. Az iparművészet könyve II. Ráth Gy. szerkesztésében. Bp. 1905, 572. 1. jegyzete. 10 W. Holuhowicz, Adatok a lengyelföldi fazekasmesterség történetéből. Zotchlani Wiekow, Poznan, XVI (1947). 11 Ivanjska falu fazekasai a 24. kép a ábráján bemutatott korongon húzzák fel edényeiket. A. Kolmeta, O seljaekom loncarstvu u zapadnoj i sredjoj Bosni. Glasnik Zemaljskog Muzeja u Sarajevu IX (1954) 167—168. A tanulmányra Parádi Nándor hívta fel figyelmemet. 12 Ez a korongtípus a szerbiai néprajzi analógiák szerint már az edónytest simítását is lehetővé teszi. 13 Habán céhkancsó 1734-ből. Székesfehérvár. István király Múzeum* Az 1, 3—9. képek a szerző e dolgozathoz készített felvételei. 13 Budapest régiségei 193