Budapest Régiségei 17. (1956)

ANYAGKÖZLÉSEK - Kaba Melinda: Tábori kenyérsütő kemence Aquincumból 153-168

0 1 2m i

— I I I I I I I I I | t ' |im 2. kép. Az eredeti sütőlap désben, ahogy ez napjainkban is gyakorlat.

3 Alátámasztja a feltevést sok szürke hombár oldaltöredéke, mely az üreg szétbontásakor került felszínre. Az üreg »alján« 40 cm-es mélységben téglák sora bukkant elő. »L« alakban felbontottuk a sütőlapot (6. kép 3) és 40 cm-es nívókülönbséggel újabb sütőlap vörösre égett felülete bontakozott ki (6. kép 6). Ez az alsó sütőlap nagyobb méretű, mint a, magasabban fekvő. A szélső téglákon szabályos köralakban 10 cm vastag zsíros, vörösre égett agyagréteg mutatta a felső kemence boltozatának belső bélésvonalát (2. képen pontozott vonallal jelezve). Ezek szerint tehát a kemence belső burkolata teljesen homogén vörös színű felületté égett át, míg a külső falat képező vályogtégla sorok megőrizték eredeti színüket. A felmenő vályogtégla oldalfalak ennek az alsóbb fekvésű sütőlapnak magasságában kezdődtek. Az első téglasor kemény habarcskötésű »L« alakú, 50 cm széles kváderfalra épült. A falat közvetlenül az érintetlen római kori humuszra alapozták. Meglevő 154