Budapest Régiségei 17. (1956)

TANULMÁNYOK - Voit Pál - Holl Imre: Hunyadi Mátyás budavári majolikagyártó műhelye 73-150

mit sparsamer Verteilung von Grün, Blau und Gelb. Darstellung : Der heilige Sebastian am Marterpfahl. In der Kehle Rankenwerk. Oberösterreich, vor 1500. Gleiche Provenienz wie vorher. S. H.-R. H. 35 cm. B. 19 cm. Repr. Tf. 52. (Megvásárolták 2600 márkáért.) p. 75.: No. 616. GROSSER WEINKÜHLER, reliefiert und farbig glasiert. Mit doppelter Wandung : ein Behälter für Wein, einer für Wasser. Zylindrische Form mit abgesetztem, kurzem, geradem Hals und Strickwulsten. Auf der Stirnseite, über die ganze Fläche reichend, zwei hochreliefiefte Figuren : Josua und Kaleb mit der Weintraube. Am Boden zwei Öffnungen für das Ausflussrohr. Die eine bezeichnet mit »A« (aqua), die andere mit >>V« (vinum). Die seitlich angebrachten Henkel in Form kleiner, aufgesetzter Schildchen. Der Fond grün, die Gewänder der Männer gelb in verschiedenen Abstufungen bzw. manganbraun. Die Traube opakblau. Das eine Schildchen gelb mit zwei weissen Querbalken, das andere unbestimmt. (Schäg geteilt mit Grün und Weiss.) — Salzachthal, Anfang 16. Jahrh. Vergleich : Alfred Walcher Ritter von Molthein, Wien, 1906. Bunte Hafnerkeramik der Renaissance. Taf. 13. pag. 46. H. 40 cm. Durchm. 28 cm. Repr. Tf. 51. (Megvásárolta a Hamburgi Múzeum, 12 100 márkáért.) Az 1917-en elárverezett Molthein-gyűjteményben szereplő darabjaink : Sammlung Alfred Ritter Walcher v. Molthein, Deutsche Keramik des XV. bis XIX. Jahrhunderts, sowie Töpferarbeiten aus den angrenzenden slawischen Spachgebieten. 1917. Kunstauktion von C. J. WAWRA, Wien, p. 71.: No. 363. Gotische Ofenkachel. Mit bunten Glasuren. Auf einen Falben mit weissem Haupt und weissem Schweif nach rechts sprengender Reiter. Er trägt eine Sendelbinde mit weit ausflatternden Enden, grünes Gewand und ein breites kurzes Schwert. Oberösterreich. Um 1500. Der Werkstätte aus welcher diese und die folgende Kachel hervorgegangen sind, gehören die Kacheln Katalog Nr. 595 und 596 der vormaligen Sammlung Lanna sowie die Kachel mit dem auf einem Fabeltier reitenden Waldschratt in der Sammlung Figdor an. Nach den bisherigen Forschungen Walchers ist die Werkstätte in Oberösterreich zu suchen. H. 26 cm. B. 29 cm. (Megvásárolta Bondi, 13 000 koronáért.) No. 364. Gotische Eckkachel. Mit bunten Glasuren. In dem einen Felde die Figur eines Landsknechtes in geschlitzter gelber Tracht, in der Linken eine Helmbarte haltend. Im anderen Felde der heilige Johannes mit dem Kelch, aus dem das Gift in Gestalt einer Schlange ausscheidet. Am Zusammenstoss ein kleiner Putto eine Ziervase tragend. Oberösterreich. Um. 1500. H. 25, B. 20 cm.« (Megvásárolták 3550 koronáért.) A származási helyek meghatározásainak ellentmondásaira már a szövegben utaltunk. G. Koch, Kunstwerke und Bücher ám Markte (Was bezahlt wird für Werke alter Kunst). Esslingen, 1915, 149 : »Kacheln vom sogenannten Wiener St. Stephans(Sakristei) Ofen« címen összefoglalja a csempék újabb pályafutásának történetét, és Molthein hiteles levelére támaszkodva elmondja, hogy 1865-ben Zelebor bécsi műasztalos udvarán ismeretlen idők óta heverő mintegy 25 csempelap és két sarokcsempe közül 7 darabot Lanna vásárolt meg darabonként 7 forintért. E 7 darab a Lanna-aukción 40 000 márkáért kelt el. 57 Dreger i. m. 58 Genthon I., Magyar művészek Ausztriában a mohácsi vészig, Bp. 1927> 84. 59 Voit P., Magyar keramikusok idegen földön. Magyar Iparművészét (1944). 60 L. képeit Walcher-Molthein, Bunte Hafnerkeramik der Renaissance, Wien, 1906. és Voit P., Az Iparművészeti Múzeum mesterművei. Bp. 1946, valamint Cserey É., Két reneszánsz arcképes kályhacsempe. Az Iparművészeti Múzeum Evkönyve. Bp. 1954. 61 Maria Piatkiewicz Derén a waweli vár állami gyűjteményei munkatársának szíves közlése. 62 Horváth J'., Az irodalmi műveltség megoszlása. Bp. 1935, 245-246. 63 0. v. Falke, Majolika. Berlin, 1907. 64 Horváth H., A kézműipar új formái. Magyar művelődéstörténet II. Bp. 616 — 618. 65 Kéziratunk elkészítése óta tovább folytattuk a XVI. század magyar keramikájának kutatómunkáját. Eredményei részben napvilágot láttak Nógrád megye műemlékei c. mű egyik bevezető fejezetében és a Művészettörténeti Értesítő (1954) 1. számában. További kutatásaink közzétételének — amelyek már a lokalizálás műveletét is tartalmazni fogják — nem akarunk ezúttal elébe vágni. 66 E díszítmények középkori virágzásának magyarországi változatait feldolgozta Holl I., Külföldi kerámia Magyarországon (XIII—

XVI. század). Budapest Régiségei XVI. Bp. 1955, 147 — 190. 67 K. Masner, Zur Schlesischen Keramik der renaisancezeit. Jahrbuch des Schlesischen Museums I. Breslau 1900, 122-132.