Budapest Régiségei 17. (1956)

TANULMÁNYOK - Voit Pál - Holl Imre: Hunyadi Mátyás budavári majolikagyártó műhelye 73-150

• férfi látható. Ennek az ábrázolásnak tükörképe is megtalálható leleteink között. A kisebb méretű csempékhez tartozó fejek közül kettő előkerült. A nyitott koronás, kétoldalt csigásán omló hajzatú fő Hunyadi Mátyás képmása. Mátyás hiteles ábrázolásai közül a bautzeni szobormű felfogásához áll legközelebb. Már ezért is a nagy uralkodó hiteles, természet után készült képmásának kell tekintenünk. A királyt idősebb korában ábrázolja. Arckifejezése fölségességet tükröz. Az arc fehér — türkizesen elszíneződött — ónmázzal borított. Aranysárga ólommázas koronájának festékje a fehér húsfelületre becsorgott. Ilyen becsorgásokat és összefolyásokat látunk a többi darabon is, a vegyesen alkalmazott mázak határvonalainál. A »Mátyás-kályha« egy másik töredékes darabján a csempe fölső, hiányzó részének irányából a mangánszínű lecsorgások majdnem teljesen elfödik és elszínezik az eredeti fehér alapmázat. Más darabokon a zöld és sárga ólommáz uralkodik, s csak a húsrészek fehérek. Mesterünk tehát nem tud még szabadulni a régi máz gyakorlatától. A gótizáló, architektónikus keret is arról tanúskodik, hogy középkori iskolázottságú mester műve áll előttünk. Pedig a királyi alak térdeiről dús redőkben hulló köpeny formaadása bizonyítja, hogy művészünk a stilizálás korlátaiból felszabadult, az új művészettel már bizonyos módon ismerős egyéniség. A redők pompás plasztikai játékát a mázak és színek ragyogása szerencsésen fokozza. A teljes sorozatokból összeépített mű a palota egyik dísze lehetett. A »Mátyás-kályha« mesterének művészi teljesítményét messze felülmúlja azonban feltalálói jelentősége. Amint a világ Luca della Robbiában tiszteli a majolikakészítés atyját, mert először alkalmazta az ónmázat plasztikai műveinek díszítésére, mesterünk is az első, aki a hófehér ónmázat a kályha dekorációs eszközévé teszi A gondolat a maga idejében merész és újszerű lehetett. Megfelelt azonban a reneszánsz természetutánzó törekvésének, miután az arcok, kezek és az emberi test ruhátlanul hagyott húsfelületei a valósághoz hűen fehér színűek lettek. Az ónmáz alkalmazása nemcsak a fehér, hanem a kék és a mangánviola szín előállítását is lehetővé tette. Az eladdig egyszínű — rendszerint zöld — ólommázzal borított kályhacsempék alakjainak, jeleneteinek, címereinek az új, többszínű máz a realista előadás előfeltételét adta meg. A jellemzően színpompás későközépkor az intérieur legfontosabb díszét, a kályhát nem tudta felszabadítani 30. kép. Vegyesmázas kályhacsempe-töredék lovagló párral 110