Budapest Régiségei 16. (1955)

TANULMÁNYOK - Sz. Póczy Klára: Római épületek Óbudán a Kiscelli u. 10. sz. alatt 41-87

70. kép. Stukkópárkány töredéke a V helyiségből keztek. Az ókeresztény tanok terjedésével arra is számtalan közeli és távoli példát hoznatnánk, hogy a bírókat temetőkápolnák köré helyezik. Brigetio,

186 Intercisa,

187 Ulcisia Castra,

188 Tricciana,

189 Sopianae

190 későrómai temetőit említjük itt meg Aquincumhoz legközelebb. A felsorolt települések arra is sok példát nyújtanak, hogy a sírokat régebbi épületek romjai közé helyezik.

191 Az aquincumi későrómai sírok ókeresztény mellékleteinek sorát

192 a Kiscelli u.-i temetőrészünk leletei nem szaporították, bár a halottak mellé helyezett korsó-pohár (100. kép) mellékletet figyeltünk meg kb. a sírok felénél,

193 tehát itt is számolnunk kell azzal, hogy az eltemetett lakosság részben a keresztény tanokat követte. Sokkal több adat szól amellett, hogy a temető halottai barbárok voltak már ekkor. Ez itt azért sem meglepő, mert ugyanezen a területen már korábban is lakhattak barbár telepesek.

194 Párducz M. 340—360. évektől kezdődő NY-K-i tájolású alföldi sírokkal kapcsolatban felvetette azt a kérdést, hogy mely csoportot lehetne germán és mely csoportot a szarmata népek hagyatékához sorolni.

195 Megfigyelései szerint a fejnél, kéznél elhelyezett mellékletek a gótokra és a gepidákra jellemzőek: a szarmaták ezzel szemben többnyire a láb mellé helyezték a kísérőleleteket. Temetőnkben ehhez a 4., 5., 21., 22., 24. sz. sírok szolgáltatnak párhuzamot. Temetőnkben a sírok ókeresztény, valamint barbár jellege jól megfér egymással ebben a korban. Történelmi forrásaink több esetben is arról számolnak be, hogy a nyugati tartományokból provinciánkba küldött hittérítők különös súlyt helyeztek a barbár törzsek meggyőzésére. Amantiusról, Iovia püspökéről írja Ambrosius, hogy a IV. sz. utolsó két évtizedében nemcsak a városka lakóinak szellemi vezetését tartotta a kezében, hanem „jó irányban befolyásolta" az ott lakó barbár törzs két vezérét is.

196 Ambrosius maga a Felső-Pannóniába telepített markomannok királynéját ismerteti meg a keresztény tanokkal.

197 A herulokat Iustinianus telepíti Pannónia Secunda földjére, akik ekkor megkeresztelkednek.

198 Hunok és keleti gótok megtéréséről is hallunk.

199 Nagy Lajos szerint Aquincumban az arianizmus terjedt el,

200 aminek következtében elpusztítják a régi pogány szentélyeket,

201 összetörik az istenszobrokat, a sírtáblákat.

202 E rombolásban a „birodalom kebelébe befogadott germánok" is részt vettek.

203 A régészeti kutatás ma már több pannóniai tábor és erődített város területén igazolta a betelepített barbárok jelenlétét.

204 A leg71. kép. Mázas korsó a V helyiség főző helye mellől 5* 67