Budapest Régiségei 16. (1955)

TANULMÁNYOK - Sz. Póczy Klára: Római épületek Óbudán a Kiscelli u. 10. sz. alatt 41-87

47—49. kép. Festett féloszlop és párkány töredékei a D helyiségből IV. sz. folyamán. Megfigyeléseit azzal támasztja alá, hogy ez a tűzhelytípus a provinciális épületekben csak abban az esetben fordul elő, ha ott egyéb emlékanyag is bizonyítja a germán lakosság jelenlétét. Niederbieberben pl. a III. sz.-i tábor legénységi laktanyaépületeiben is ilyen tűzhelyeket tártak fel. Az itt állomásozó katonaságot ekkor nagyobbrészt szabad germánokból toborozták Philippus hadjárataihoz. Az aquincumi canabae IV. sz.-i lakossága, amely a szóbanforgó tapasztásos tűzhelyeket használta, szintén betelepített barbárokból állhatott.

125 Egyszerűbb használati cikkeiket házilag készítették! Az 1. és 2. sz. épületek udvarrészében két malomkövet találtak,

126 a gabonaőrlés tehát otthon történt. Ugyanitt egy kis köteknö is volt:

127 valószínűleg kenyérdagasztásra használták a carnuntumi pékműhelyben talált azonos darab példájára. A canabae egy másik későrómai épületében, a Vihar u.-ban egy nagyobb vasszerszám-lelet

128 mutat arra, hogy a tábor lakossága a mezőgazdasági munkákat is ellátta. Ugyancsak e késői lakosságtól származik a Lajos u. végén egy nagyméretű sütőkemence.

129 Ezt azért említjük meg, mert ezek az adatok világosan jelzik az állapotok rendezetlenségét, amikor műhelyek és üzemek dolgoznak közvetlenül a lakóházak szomszédságában. Erre mutat továbbá, hogy a téglaégető kemence mellett, a Lajos u. 177. sz. helyén egy korábbi csarnokos középületet sok kis lakóhelyiségre osztottak és ezeket magánlakásként használták,

130 ugyanebben az időben. A IV. sz. második felében e barbár telepesek

131 is elhagyják az épületeket, nemcsak a Kiscelli u.-ban, hanem az egész canabae vonalában. Ezt azoknak a síroknak a kora bizonyítja, amelyeket az épületek romjai között helyeznek el. 60