Budapest Régiségei 16. (1955)

TANULMÁNYOK - Sz. Póczy Klára: Római épületek Óbudán a Kiscelli u. 10. sz. alatt 41-87

35. kép. Korábbi és későbbi csatorna az 1. sz. épületben falrészlet, amelyen vörös keretbe foglalt párduc látható. A töredék állatalakja mindenben egyezik a Kiscelli u.-i megfelelő darabbal, de egyetlen töredékről lévén szó, messzebbmenő következtetéseket nem kísérelhetünk meg a korhatározást illetően.

72 Hasonló táblás beosztású, kontúrozott alakokat latunk a római katakombafestészetben,

73 ezek az itáliai párhuzamok azonban már a IV. sz.-ba vezetnének át bennünket. Stílus kritikai szempontból is megállapíthatjuk, hogy a Kiscelli u.-i vadászjelenet festője egészen más stílussal dolgozott, mint az Aquincumból ismert aratójelenet festője,

74 nem is szólva a még korábbi polgárvárosi festőműhely tulajdonosának stílusáról.

75 Vadászjelenetünkre jellemző az erőteljes kontúrozás, a háttér mintázása, ami teljességgel díszítő jellegűvé teszi az ábrázolást. Minden természetutánzást nélkülöz már ez a stílus, akárcsak kisázsiai megfelelői. Kiscelli u.-i falfestményeinkkel kapcsolatban még több kérdés merül fel. Elsősorban azt említhetjük meg, hogy az aquincumi táborvárosban több épületben került elő olyan falfestmény, amelyen a lábazati rész márvány utánzás a megtévesztésig hasonló a Kiscelli u.-i töredékekhez. A hajógyárszigeti helytartói palota egyik helyiségének falfestményét,

76 a Laktanya u.-ban 1950-ben feltárt épületnek,

77 a legio Flórián téri nagy fürdőjének,

78 a Vihar u. 22. sz. épületnek festményeit,

79 valamint a Hunor u. 11. sz. alatti épület töredékeit

80 minden további nélkül felcserélhetjük egymással, annyira egyező ezeknél a festés stílusa, színezése, geometrikus díszítése, így csak arra gondolhatunk, hogy ugyanaz az aquincumi festőműhely díszítette mind a hat épületet a III. sz- első felében, legalábbis ez végezte a helyiségek nagyobb falfelületén a dekorálást. Ezzel szemben azt is megfigyelhettük, hogy a felsorolt helyiségek falfestésénél a főmezőben az alakokat más-más festő készítette. Más művész készítette a helytartói palota lebeg,ő női alakjait,

81 más a Vihar és Hunor u.-i fejeket,

82 és más kéz festette a Kiscelli u.-i vadászjelenetet. Ez arra mutat, hogy az igényesebb feladatokat tehetségesebb mesterekre bízták. Kutatásaink szempontjából mellékes az a kérdés, hogy a mesterek műhelyvezetők vagy vándorpiktorok voltak-e.

83 Az említett hat azonosdíszű aquincumi falfestménnyel kapcsolatban még egy megfigyelést tehetünk. Az épületek között szerepel a helytartói palota, a legio nagy katonai közfürdője, az eddig praetoriumnak tartott díszes épület a Laktanya u.-ban és a Kiscelli u.-i fürdő. így nem tartjuk kizártnak, hogy a festők éppen a legio egyik festőműhelyéhez tartoztak, amely a Severus-kori újjáépítés során a táborban sorra festette a nagyobb középületeket. Eddigi megfigyeléseink szerint ugyanis egyetlen polgárvárosi épületben sem találtak a műhellyel kapcsolatba hozható faldíszítést. Ez azért sem lephet meg bennünket, mert tudjuk, hogy éppen a Ili. sz.-ban milyen nagyarányú fejlődésnek lendült a táborváros a polgárváros rovására,

84 így az aquincumi canabae-ban a polgárvárosénál több díszes épület állt ebben az időben. Ez világosan mutatkozik akkor is, ha sorra vesszük azokat a feliratos emlékeket, amelyek a III. sz.-ban a táborvárosi középületek építéséről, bővítéséről vagy renoválásáról számolnak be.

85 36. kép. Utólagos falazás az E és L helyiségek közt a II. építési periódusban 52