Budapest Régiségei 16. (1955)

JELENTÉSEK - Szilágyi János: A rómaikori ásatások fontosabb eredményei Budapest területén és az Aquincumi Múzeum értékesebb gyarapodásai az 1951-53. években : előzetes jelentés 387-426

34. kép. Sírdombormű (mészkő). Aquincum, táborváros lom inkább ló számára készült homlokvédő lemennek minősíti.

118 A szarmata lovasok védték páncéllal lovaikat, a rómaiak tőlük vehették ezt a szokást, minthogy Aquincummal átellenben, az alföldi síkság felől is szarmata nép fenyegetett. Az aquincumi „polgárváros" déli részében egy lakóház törmelék-feltöltéséből

119 vettük ki a háromalakos fa Ifestmény- töredéket (32. kép). Talán egy harckocsijelenet részlete. A korábbi építkezés elpusztulása után, alighanem a Marcus Aurelius császárkori háborúk korszakában, a régi falfestmény-darabok tömegével egyengették el az új, felemelt talajszintet. A bemutatott freskó-töredék eszerint a II. század 2. fele előtti időben készülhetett. .'..,.. A. 11 ö r t márvány dombormű töredékei kerültek elő ugyancsak a „polgárvárosban", a kelet-nyugati főutca csatornájából. A kőzettani vizsgálat szerint anyaga oltvidéki márvány, tehát eredetét Dacia-Moesia térségében kell keresnünk.

120 A dombormű

121 öt alak csoportja (33. kép). Középen Venus, a főalak magasodik ki. Nemcsak méretarányban, de a megmunkálás finomsága tekintetében is nagy különbség áll fenn a két oldalon nyersen kidolgozott alakpárok és az istennő felmagasított középfigurája között. Ez a Venus-típus Praxiteles „knidosi Aphrodite"-jáig megy vissza,

122 és gyakori ábrázolási mód. A mellékalakok kiléte részben kér35. kép. Síremlék. Előbbi dombormű kiegészítéséhez. Aquincumból 413