Budapest Régiségei 16. (1955)

JELENTÉSEK - Szilágyi János: A rómaikori ásatások fontosabb eredményei Budapest területén és az Aquincumi Múzeum értékesebb gyarapodásai az 1951-53. években : előzetes jelentés 387-426

ezért nincs támpontunk a sírfelirat keltezéséhez. Talán a III. század elején, derekán készülhetett ez is, miként az aquincumi versfaragó műhely más termékei.

47 A sírversike nem vall önálló költő-tehetségre, általánosan használt kifejezéseket fűz időmértékbe, de teljesen kifogástalanul gördülnek verslábai. Idealista világszemléletével a szeretett gyermek kegyetlen elragadását az istenségek korén kívül működő Fatum-nak vagy Véletlennek tulajdonítja.

48 Hadtörténeti szempontból jelentős az egyik magas síremlékre vésett felirat (3. kép): D (is) M(anibus) — C(aius) AEL(ius) ALEXAND—

ER (tribu) FABIA (domo) ANCORA — CVS(tos) ARM(orum) LEG(ionis) IUI FL(aviae) — STI(pendiorum) XXII VlX(it) ANN(os) XLII — C(aius) IVL(ius) FRVGI HERES — FACIENDVM CVRA—

VIT. Értelme : A halotti istenségeknek. . . C(aius) Ael(ius) Alexander, a Fabia választókerületből, Ancora szülöttje, a flaviusi IV. légió fegyvertárőre,

49 szolgált 22, élt 42 évet. .. C(aius) Iul(ius) Frugi, az ő örököse készíttette (a síremléket). Mind az elhunyt, mind örökösének a neve —• tudomásom szerint — eddig ismeretlen volt. Ancora nevű városból származik a fontos, bizalmi beosztásban elhunyt altiszt.

50 A.ncora város holléte azonban kérdéses.

51 Nagyjelentőségű a flaviusi IV. légió aquincumi szereplésének ez az újabb bizonyítéka. Az aldunamenti légió Singidunum-ból (ma: Belgrád), az ő állandó táborhelyéről, a tárgyalt síremlék készítésének a korszakán belül valóban a 162—6. években

52 vonulhatott fel Aquincum körzetébe, amikor az itteni állandó légió jó részét a kisázsiai frontra vonták el. Ezzel a hadtörténeti háttérrel egybevág a dombormű mellkép, különösen az elhunytnak Hadrianus császár (117—138) frizurájára emlékeztető korszakaik. A hajviselet-divat követése pedig korhatározó,

53 de azzal számolnunk kell, hogy a különféle divatáramlatok általában egy nemzedéknyi késéssel érkeztek

54 a tartományokba. Fontos új adatot szolgáltat az I. „segítő" légió történetéhez a Kiscelliutca 10. alatt talált másik keskeny, magas síremlék (4. kép). Feliratát a következőképpen egészíthetjük ki : D(is) M(anibus) — VAL(erius) PROCLIANVS V(ir) E(gregius ? PErfectissimus ?) — Q(ui) V(ixit) ANN(is) LXX M(ensibus) X D(iebus) X — AVRELLA PROCLA CONIVNX ET FLAVIVS — PROCLIANVS MILES — LEG(ionis) I ADIVT(ricis) FILIVS — VNA CVM MATRE — PATRI CARISSIMO — F(aciendum) C(uraverunt). Értelme: A halotti istenségeknek... Val(erius) Proclianus lovagrendű férfiú, aki élt 70 évet, 10 hónapot, 10 napot. . . Aurelia Procla, az ő neje és Flavius Proclianus, az I. „segítő" légió katonája, az ő fia, anyjával együtt, a legdrágább apának készíttették (a síremléket). A Proclianus-ok keleti származásáról másutt szóltam.

55 Az feltűnő azonban, hogy az apa és a fiú más és más nomen-t, nenzetségnevet visel ( Valerius, illetőleg Flavius). Ez azzal magyarázható, hogy Aurelia Procla másodízben ment férjhez Valerius Proclianus-hoz, és első házasságából vitte magával fiát, Flavius Proclianus-t. Meglepő, hogy az Aquincumban sírkövet állító fiú nem az aquincumi állandó helyőrségnek, a II. „segítő" légiónak a tagja, hanem a Kelet-Pannónia nyugati határán, Brigetio-ban (Szőny-Komárom) állomásozó I. „segítő" légiónak a katonája volt. A két légió a síremlék korszakában, vagyis a III. század derekán

55/a vagy a III. század vége felé, egyazon tartomány keretébe tartozott, tehát az újoncok kölcsönös átsorozása, átküldése, vagyis aquincumiak átirányítása Brigetio légiójába és fordítva, a legtermészetesebben felelhetett meg a hagyományos divide et imper a („osszad meg. . . és uralkodjál") római elvnek.

56 Mintegy a fele hiányzik a következőkben tárgyalandó sírkőnek (5. kép), amely ugyancsak a Kiscelli u. 10. sz. telken került elő, a modern ház alapozási földmunkája kapcsán. Az erősen csonkult felirat kiegészítése: ...M(arcus) SAEN(i) — VS N(e) POT—IANVS HAS—T(atus) (centurio) L(egionis) II AD(iutricis) — ET FL(avia) FEST A—PARENTES FILI[o] — DVLCIS(simo).

57 Értelme: M(arcus) Saenius Nepotianus, a II. „segítő" légió hastatus („lándzsás") (harmadik legmagasabb) rangú centuriója és FL(avia) Festa, mint szülők, legédesebb fiuknak (? leányuknak? állították a síremléket). A sírkőnek letört és hiányzó felső felén véshették be az elhunyt gyermek nevét, életkorát. Az apa nemzetségi neve ritkán fordul elő.

58 A síremlék keltezéséhez nincs támpontunk. Mindenesetre a III. század dereka előtt készülhetett. Még hiányosabb a szintén ezen leletmentés során talált síremléktöredék (6. kép) felirata. Az összesen megmaradt 10 betűből

59 csak az utolsó előtti sor érthető valamennyire: egy P(rimus) P(ilus), 396