Budapest Régiségei 16. (1955)

ANYAGKÖZLÉS - Horler Ferenc: Középkori kőfaragó- és elhelyező jelek a budavári lakónegyed épületein 373-386

Elhelyezésük: 16. sz. A nyugati béllet 1. sorában. 17. sz. A nyugati béllet 2. sorában. 18. sz. A nyugati béllet 3. sorában. 19. sz. A nyugati béllet 3. sorában. 20. sz. A nyugati béllet 4. sorában. 21. sz. A nyugati béllet 4. sorában. 22. sz. A nyugati béllet 5. sorában. 23. sz. A nyugati béllet 5. sorában. 24. sz. A nyugati béllet 6. sorában. 25. sz. A nyugati béllet 7. sorában. 26. sz. A keleti béllet 2. sorában. 27. sz. A keleti béllet 4. sorában. 28. sz. A keleti béllet 6. sorában. 29. sz. Az előcsarnok nyugati falának keleti falsíkján a 2. kvádersorban. A Mária-kapu 16—29. számú itt felsorolt kőfaragó jelei, a kapu 1384 utáni építési idejéből következtetve, XIV. századiak. A Mária-kapu kőfaragójelei közül a 22. sz. ötször, a 23. sz. háromszor, a 24. sz. és 28. sz. egyszer, a 25. sz. egyszer fordul elő a budavári középkori királyi palota keleti homlokzati falának alján, amely szintén a XIV. század végén épülhetett. A 23. sz. jel kétszer fordul elő a budavári István-torony melletti legbelső boltozatos szoba ajtókeretén. A 24. és 28. sz. jel egyszer fordul elő a budai palota déli nagyrondella ún. Zsigmond-kapu tornyának kisebbik (gyalog-) kapualjában, illetve az északi kortinafal lovaskapuján. Ez utóbbi két ajtó, illetve kapu a XV. sz. elején épülhetett.

10 A 24. és 28. sz. jelekhez hasonló rajzú egyszer fordul elő a kassai székesegyház diadalívén, amely 1390—1410 között épült,

11 a 23. sz. jel ugyancsak egyszer fordul elő a kassai székesegyházon.

12 A 24. sz. jel egyszer fordul elő a brassói Fekete-templomon hasonló állásban.

13 A Szentháromság utcai 7. s%. ház kapualjának nyugati falában lévő ülőfülkesor stílusformájából ítélve (félköríves záródású), a XIV. század folyamán épült. A rajtuk lévő kőfaragójelek (3. kép) elhelyezése a következő : Az 1. és 2. számúak hasonló rajzúak és a járdától számított első ülőfülke ívén vannak. A3, és 4. számú a járdától számított második, az 5—8. számúak a harmadik ülőfülke záradékívén láthatók. Közülük az 5. és 8. sz. jelek hasonló rajzúak. A 9. számú kőfaragójel a kapualj keleti falán lévő ülőfülkesor egyik kibontott ívkövén van. A 3., 4. és 7. számú jelek összefüggését vizsgálva, azt látjuk, hogy a 7. számú kőfaragójel egy máltai kereszt jeléhez hasonló rajzú. A 3. számú jel a kereszt bal alsó felét, a 4. sz. pedig a kereszt jobb alsó felét képezi nagyobb alakú rajzban. A 6. számú kőfaragójelhez hasonló rajzú jel kétszer fordul elő Óbudán, az ún. Kálvin utcai ásatás területén a körítőfal északkeleti sarokpillérén, amely stílusformáját tekintve ugyancsak a XIV. században épültnek látszik.

14 Érdekes, hogy a kilenc kőfaragójel egyike sincs a kövek frontális lapjaiba vésve, hanem valamennyi az ülőfülkék íveinek élsarkításán helyezkedik el. Az Űri utca 24. s%. ház kapualjának északi falában lévő ülőfülkesor stílusformája után ítélve (félköríves záródású) szintén a XIV. századra tehető. A kőfaragójelek elhelyezése (4. kép) a következő: Az 1. és 2. kőfaragójel hasonló rajzú és az ülőfülkesor középső ívének záradékán, a 3. és 4. számú, mely ugyancsak hasonló rajzú, a járdától számított első ülőfülke záradékán, végül az 5. számú a járdától számított 1. ülőfülke szélső pillérének belső oldalán, a váll alatti kövön látható. Az Országház u. 2. sz- ház kapualjának déli falában lévő ülőfülkesor stílusformáját tekintve (csúcsíves záródású), már a XV. század első felében épülhetett. Két hasonló rajzú kőfaragó jel látható rajta (5. kép). Az 1. számú az ülőfülkesor középső csúcsívzáradékán, a 2. számú a járdától számított 2. és 3. ülőfülke konzolköve feletti vállkövön látható.

15 375