Budapest Régiségei 16. (1955)
TANULMÁNYOK - Györffy György: Kurszán és Kurszán vára : a magyar fejedelemség kialakulása és Óbuda honfoglaláskori története 9-40
László Ferenc, id. mû, 28; Zeki Validi Togan: Ibn Fadhlan's Reisebericht. 269. 81 MHK. 237; Zeki Validi, id. mű, 268. 52 Ed. Moravcsik, 183. 83 MHK. 153. 84 Vö. Minorsky: Hudüd al--Álam. 451. A Hudüd al-'Älam c. kompilációban kettősségről nincs szó; itt a kazár király (padsah) neve Tarkban khagan az Ansa nemzetségből. Ezt Minorsky részben az ismertetett forrás adataira, részben Sáliam tolmács Tarkban malik al-Khazar adatára vezeti vissza. 65 Thúry: Keleti Szemle. IV. 1. skk. ; Marquart: Streifzüge. 24; Németh Gyula: A honfoglaló magyarság kialakulása. 213; Zeki Validi Togan: id. mű, 246—257. Amennyiben az eredeti alak Ab-sad-nak hangzott, kérdés, hogy a honfoglaló kun (kabar) Ousad vezér neve (SRH. I. 43, 46, 72) nem kapcsolható-e vele össze? 56 Zeki Validi Togan, id mű, 98-99, 101, 256 skk. 57 MHK. 236-239.; Zeki Validi Togan, id. mű, 268. 58 MHK. 258-260. 69 Felmerülhet az a gondolat is, hogy a bég, az alkirály eredetileg a türk kagán által leigázott protokazár nép feje volt, ezt a lehetőséget támogató adataink azonban nincsenek. 60 SRH. I. 41, 95, 166, 288, 291. 61 Török eredetűnek tartja Németh Gyula (iá., mű, 295—296. s itt irodalom), valamint Pais Dezső (Magyar Nyelv. 1931. 171 — 174), aki a török kün 'nap' szóból származtatja és kapcsolatba hozza Ibn Rusta azon adatával, hogy a kazár fővezér (sad) előtt egy naphoz hasonló tárgyat vittek. 62 Zeki Validi Togan, id. mű, 99, 260. és Németh Gyula, id. mű, 296. jegyz. 63 Erre vö. Györffy György: Magyar őstörténet. Egyetemi jegyzet. 1951. 44. 64 A kündüt és gyulát a magyarok élére állított török (kazár) helytartónak tekinti Molnár Erik: A magyar nép őstörténete. 1953. 87. 65 Németh Gyula, id. mű, 45. A gyula méltóságnév irodalmát 1. Gyóni: A magyar nyelv görög feljegyzéses szórványemlékei. 43—45. old.; MoröíVj-^.-Byzantinoturcica. 109. Vais Dezső (Magyar nyelv. 1931. 170—172) a török jula „fáklya" szóból származtatja és kapcsolatba hozza Gardïzï azon adatával, amely szerint a kazár fővezér előtt fáklyát vittek. E két magyarázat nehézsége, hogy Gardïzï és Ibn Rusta hasonló tartalmú adata azonos forrásra vezethető vissza. 66 A magyar honfoglalás kútfői. 213, 224 kk.; Moravcsik: Bíborbanszületett Konstantin 65 1. 67 MHK. 106; vö. Moravcsik: Magyar Nyelv. 1931. 84-89 és Byzantinoturcica I. 151 ; Gyónt, id. mű, 72—73. A név etymologiáját 1. Pais: Magyar Nyelv. 1931. 243. jegyz. 68 Pefz: Magyar nyelv 1927. 147; Zsirai :Uo. 1928.297—298; Varsányra 1. Kniezsa: Szent István emlékkönyv 11.460. 69 Ed. Moravcsik. 183. 70 Névváltozatok: Chussal dux Annales Einsidelnenses, MGSS. III. 140; Annales Heremi, Gombos, Catalogus 140; Chusdal dux Annales Alamannici, Gombos, 91; Chussol rex Annales Sangallenses maiores, Gombos, 199; Cusa rex Excerpta Aventini ex Annalibus Iuvavensibus antiquius derivati, Gombos l95;Cussal,Cusala rex Aventinus: Annales Boiorum, Gombos 342—356. 71 Cornides, Vindiciae Anonymi Belae regis notarii 1802. 232. vö. Fehér Géza, Bulgarisch-Ungarische Beziehungen in den V— XI. Jahrhunderten. Bp. 1921. 120; Gyóni, id. mû, 73. E felfogással szemben a Cussal nevet többen a Szilágy megyei Kusaly falu nevével egyeztették, így Szabó Károly: A magyar vezérek kora. 132; Pauler: A magyar nemzet története Szent Istvánig. 161;ffo^<2«:MagyarTörténetl. 6 \2\;Deér: A magyar törzsszövetség és patrimoniális királyság külpolitikája. 22. Ez a hasonló hangzású helynévvel való összevetés minden komoly alapot nélkülöz. 72 Magyar Nyelv. 1927. 229. s itt irodalom. Aventinus adatainak tudományos értékére vö. újabban Györffy György: Krónikáink és a magyar őstörténet. 33. és Székely György: Kapcsolatok a feudális német hódítók elleni harcokban. Hadtörténeti Közlemények. 1954. 144—145. 73 Gombos, Catalogus 342—344. 74 Uo. 346. 75 Uo. 915. 78 Uo. 91, 140, 190. és MGSS. III. 140. Az Annales Sangallenses maioresnek a többihez képest romlott szövege a 902. évnél beszéli el, ezt azonban elírásnak kell tekintenünk a jobb szövegek 904. évszámát tekintetbe véve. 77 SRH. I. 286-289; vö. Györffy, id. mű. 92. 78 Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból. Bp. 1951. I. 41—42. 79 Györffy, id. mű, 20, 92. és Horváth János: Árpád-kori latinnyelvű irodalmunk stílusproblémái. 293—295. Hogy Zuatapolug neve a mondában újabb, XIII. századi beszúrás, 1. Györffy: i. h. 80 Ezen a véleményen volt már Cornides, id. mű, 232. Vö. Fehér Géza, id. mű, 175. A Kuszán— Kurszán helyére behelyettesített hasonló hangzású Kusid név gyakran szerepel az Árpád-korban. L. Pais: Magyar Nyelv. 1931. 174. 81 Róheim id. h. Álmos megölését a kazár kagán-ölés szokásával hozta kapcsolatba. Ez lehetséges, bár a szűkszavú forrás a kérdés eldöntésére nem ad biztos alapot. 82 Horváth János, id. mű, 18. 83 VÖ. Pais Dezső: Árpád- és Anjou-kori mulattatóink c. tanulmányát : Emlékkönyv Kodály Zoltán 70. születésnapjára. Bp. 1953. 95-110. 84 Horváth János, id. mű, 347. 88 SRH. I. 290. . 86 Horváth János, id. mű, 347—348. 87 SRH. I. 166, 291. 88 Györffy, id. mű, 99—105; vö. Pais: Körösi Csorna Archívum. I. 274-275. 89 Pais: Magyar Anonymus. 83; SRH. I. 95. 90 Wertner: Századok. 1899. 722; Karácsonyi: A magyar nemzetségek. II. 306. 91 Uo. II. 306-309. 92 Budapest Okleveles Emlékei. I. 347—349. 93 Anjou-kori okmánytár VI. 112, 147. 94 Csánki: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I. 17. A Nagycsikó vár déli oldalán van a Holdvilágárok, amelynek barlangjárattal kivájt függőleges sziklafala előtt, a nagy kőtömbök alatt többen Árpád sírj át keresték. Ez a feltevés minden történeti alapot nélkülöz. 95 Anjou-kori okmt. II. 636. 96 Dl. 6136; Bártfai Szabó László: Óbuda egyházi intézményei a középkorban. 88. 96 a tarifai Sz a bó László: Pest megye okleveles emlékei 289. Az adatra Makkai László hívta fel a figyelmemet. 3 Budapest régiségei 33
