Budapest Régiségei 16. (1955)

ANYAGKÖZLÉS - Várnai Dezső: A budai Várpalota középkori kőfaragójelei 325-362

A jel száma Formája és előfordulási helye A kőfaragó vasderékszögére emlékeztet az L betű formaköréhez tartozó jelek csoportja. 59., 85., 102., 107., 109. sz. (4., 6., 7. képen) 216. sz. (13. képen) 8., 9. sz. (1. képen) 105., 214, sz. (7., 13. képen) 253. sz. (15. képen) A középkori palota keleti homlokzatának öt kváderkövén találtuk meg. A jelek eredeti helyükön vannak.

35 A mai palota bontásánál előkerült egyik leletkövön találtuk és ugyanolyan, mint az előzőek. Mind a két jel a Zsigmond-kapun fordul elő eredeti helyen. A középkori palota keleti homlokzatán, eredeti helyen és egy szórvány kváderkövön fordul elő.

36 Előzőkhöz hasonló és a nyúlkerti kapu mellett másodlagosan beépített kváderkövön fordul elő. Kőelhelyező ollóhoz hasonló kőfaragójelek csoportja. 110. sz. (7. képen) 226., 242. sz. (13., 14. képen) A Friss-palota lovagtermének alépítményét tartó kváderes falpilléren eredeti helyen találtuk. Mindkét jel az előzővel azonos. Két szórványkövön találtuk meg őket.

37 Öss^ege^ve, a budai várpalotaépítés kőfaragóműhelyének fokozott tevékenységét az eddig ismert kőfaragójelek tanúsága szerint a XIV. sz. második felében csak szórványosan lehet kimutatni. Ebből az építési periódusból egy kőfaragójel sincs eredeti helyén. Az István-torony boltozatának egyik bordakövén csupán csak egy jel van. Az ezt követő periódus az 1400-as években a Zsigmond-kori első építkezés ideje, még mielőtt a Friss-palota nagyobb arányú munkálatai megindultak volna. A palotát határolja körül lényegében az öt megmaradt felvonóhidas várkapu (egy ép, kettő helyreállított, kettő rom). A megmaradt kiskapuk, ablakok, párkányok és csigalépcső kövein talált jelek tanúsítják az itt folyó nagyarányú építkezéseket. Végül a belső erődfalakon kívül állott kéthajós lovagterem és Csonkatorony kövein már mintegy 60 helyen fordulnak elő kőfaragójelek (javarészben eredeti helyükön). A XV. század első felének építési periódusába esik a Zsigmond-kori nagy palotaépítés ideje. A Friss-palota és a már ezt is körülölelő erődrendszer, valamint a két kortinafalat összekötő keleti védőfal korszerű megerősítése is talán ugyanekkor épült. Az ezt követő időszak (1458—1490-ig) a Mátyás király kori építkezések létesítésének ideje. Későgótikus hálóboltozatok, gótikus kút, gyilokjárók és ágyúkilövő helyek építése, majd a trapézudvar reneszánsz tornácának bábos korlátai és egyéb reneszánsz épületrészek (ajtó, ablakkeretek, lizénák, féloszlopok, kandallók kövei) készültek ekkor. Ezeken az építészeti elemeken római és arabs számok is előfordulnak. Az utolsó építési periódus (1490—1541-ig) idejében Mátyás utódainak palota-és erődbővítési munkáin kőfaragójel eredeti helyén eddig nem volt felismerhető. A Vármúzeum kőtárában van ugyan egy kapukeretkő, amelynek homloklapján 1540-es évszám kíséretében szerepel egy nagyméretű kőfaragójel, lelőhelye azonban ismeretlen. Valószínű, hogy ez a Török Bálint monogrammjának nevezett jel, amelynek hordozója állítólag a fehérvári kapuba volt befalazva. 329