Budapest Régiségei 16. (1955)

ANYAGKÖZLÉS - Várnai Dezső: A budai Várpalota középkori kőfaragójelei 325-362

meg építési kort, csakis akkor értékesek, ha a stíluskritika és valamennyi többi szempont értékelése is egybehangzóan egy építési szakasz mellett szól. Egyes épületkomplexumok összeillő darabjainak összeállításánál és helyreállításánál is feltétlen segítséget adnak a jelek. NÉHÁNY TANULSÁG A BUDAI VÁRPALOTA-KOMPLEXUM ÉPÍTÉSTÖRTÉNETÉNEK RELATÍV KRONOLÓGIÁJÁHOZ (1350-1540-IG TERJEDŐ IDŐBEN) A kőfaragójelek közül azok, amelyek csak egyszer-egyszer fordulnak elő, az egész komplexum építésének kronológiájához közvetlen kormeghatározó adatot — legalább a kutatás ez idő szerinti állása mellett — sem közvetlenül, sem kombinatíve nem nyújtanak és csak arra valók, hogy a későbbi összehasonlító tanulmányoknak alapul szolgáljanak. Az épületkomplexum különböző részein előforduló egyforma jelek ellenben már nagy értékűek, mert ha nem is határozzák meg az illető épületrész keletkezésének idejét évszám szerint, következtetést lehet vonni, hogy az épület mindazon részei, amelyeken ezek a jelek előfordulnak, egy emberöltő leforgása alatt épültek fel.

12 Vizsgáljuk meg az alábbiakban a budai várpalota feltárt épületrészeinek egyező jeleit. A budai várpalota épületegyüttesén előforduló azonos, ill. közel azonos kőfaragójeleket ugyanazon kőfaragók kezemunkájának tekinthetjük. A Vármúzeum Halászbástya kőtárában egy sírkőtöredéken lévő

13 kőfaragó jelhez hasonló van a Budavári Nagyboldogasszony főtemplom déli, ún. Mária-kapuján.

14 Ez a kapu a magyar szakirodalom szerint a XIV. század utolsó negyedében készült.

15 A jel száma Formája és előfordulási helye 60, 61., 88—97. és 99. sz. (4., 6. képen) 82. sz. (6. képen) 159., 193., 217. sz. (9., 11. és 13. képen) Ugyanakkor készíthették a középkori várpalota maradványainak azokat a részeit is, ahol az említett jel eredeti helyen ötször fordul elő. A palota keleti homlokzatának egyik támpillérén és az alatta átvezető lépcső kapuívkövén. A fentiekhez hasonló és a középkori palota keleti homlokzatán, eredeti helyen fordul elő. Ugyanilyen típusú jeleket szórvány köveken találtunk az említett keleti homlokzat környékén.

16 Megemlítjük, hogy e sírkőjel a kassai székesegyházon is megtalálható és feltételezik, hogy 1410—1460 között készült.

17 * 184—187. sz. (11. képen) 196. sz. (11. képen) 183. sz. (H. képen) Az egyenlőtlen, tört és, kifelé ívelt szárakkal ellátott jelek, amelyek az előzőkhöz hasonlóak, kb. 100 évvel későbben, mint a Mária-kapu jelei a budai várpalota hálóboltozat borda leletein négyszer fordulnak elő. Egyszáras, az előzőkhöz hasonló. Egy csigalépcső rétegkövén fordult elő. Szórványkő.

18 * Ugyancsak hasonló az előzőkhöz, csak a szárvégződése felfelé áll. Az említett hálóboltozati bordaívek egyik leletkövén található.

19 326