Budapest Régiségei 16. (1955)
ANYAGKÖZLÉS - Schauschek János: Adatok az aquincumi ipari technikához 301-324
Egy üllőnek szolgáló kövön feküdt az alap, amelyre feltették az egymásra helyezett, már előzetesen vékonyra kalapált aranylemezeket, mégpedig felváltva egy aranylapot, majd egy bőrlapot. A több rétegben elhelyezett anyagot az aranyműves ülő vagy térdelő helyzetben a kezében tartott kővel, majd kalapáccsal, ütemes csapásokkal dolgozta ki. 24 A kalapács teljesen hasonló a ma használt aranyműves kalapácshoz. A Pompeiben kiásott „Casa dei Vettii"-ben fennmaradt freskón kis Ámorok különféle fémtechnikai munkákat végeznek. Az első kis Ámor-pár üllőn arany lapot kovácsol nehéz kalapáccsal, amelynek alakja azonban teljesen hasonló a könnyű kis kalapácséhoz — a másik két kis alak finom mérlegen mérlegel, míg az ötödik alak ugyancsak aranylapot készít, mégpedig kis aranyműves kalapáccsal. 25 Ilyen kalapácsot ismertetünk most az Aquincumi Múzeum leletei közül. A kalapács méretei: hossza 10,1 cm, szélessége középen 2,8 cm a nyél befogadására szolgáló kerek részen, a szélén pedig 1,4—1,5 cm. 26 Egyik vége tompa, meglehetősen szétvert, a másik fele hegyes. Formája teljesen megegyezik az előbbi képen és domborműveken szereplő kalapáccsal. A kalapács funkciója az aranylemezek készítésén kívül még más is volt. Általában az ékszerészi gyakorlatban, minden olyan munkán kívül, ahol könnyű mechanikai ütőerőt kellett kifejteni, felhasználták még domborításra, az úgynevezett „trébelésre". Ennek egyik módja az volt, hogy fa- vagy kőlapba vésték a minta negatívját és ebbe a mintába kalapálták be az aranylemezt először nagyjából, majd egyre finomabban, míg teljesen rá nem simult a formára. A kalapács vége lekerekített, hogy ne karcolja az aranyat és a már kikalapált részeket ne sértse meg. Ez a lekerekítés az általunk közölt kalapács tompa végén is megvan 27 (5. kép, 3). Egy másik, fejlettebb módja a trébelésnek az a módszer, amikor szabadon, minta nélkül készül a domborítás. Ez a mód természetesen sokkal nagyobb mesterségbeli készséget, illetve művészi tudást igényel, mint az előbbi. Az ókorból sok ilyen domborított emlék, lemez, edény maradt fenn. Ezt az eljárási módot technikailag úgy oldják meg, hogy egy szurokból készült lapra fektetik a fémlemezt és negatív oldaláról kezdik a kidolgozást. A domborított részek a lágy anyagba belemélyednek és nem deformálódnak, amikor mellettük egyes előreugró részek kidolgozására kerül sor. A szurok helyett viaszt is használtak. Ez a domborítási eljárás napjainkig megmaradt. Ma is szurokkal töltött félgömb alakú vastálat használnak az ötvösök a domborítási munkákhoz. A ma használatos könnyű kalapács is hasonló az általunk bemutatotthoz. 28 Néhány hasonló kalapács, csaknem azonos méretekben, más kutatásoknál is előkerült. 29 6. KÉZBILINCS ÉS LÁNC A maga nemében egyedülálló egyik aquincumi leletünk, egy kézbilincs, a rabszolgatársadalom büntető eszközeire vet érdekes fényt. Ennek párja egy másik lelet: lábbilincs lánccal. 30 A kézbilincs szerkezetére vonatkozóan nem sikerült bővebb utalást találnom az irodalomban. A kézbilincs rabszolgák vagy elítéltek fenyítésére, vagy katonai büntető és fegyelmező eszközül szolgálhatott. A szerkezet köralakú, átmérője 9,8 cm (7. kép, 1.). Maga a bilincs szerkezet öt részből állott. Két egyforma félkörű rész képez két féldarabot egy-egy csukló befogására. Egyik végükön egyenes pánt van, amelyen négyszögletes nyílást lyukasztottak, másik végükhöz pedig köralakú lapot kovácsoltak. Ez a lap egyiknél a felső részen, másiknál pedig az alsó részen nyúlik ki. Mindkét féldarab lapjának közepén kerek nyílást lyukasztottak. A harmadik darab 13,1 cm hosszú, egyenes szalagvas, amelynek egyik végén a két félkörös darabnál említett négyszögű nyílás van, a másik végén pedig egy vízszintes síkban lévő átlyukasztott kerek lap. A negyedik darab vasbádogból készült, téglalap alapú egyenes hasáb, amelynek egyik vége kissé lekerekített. Két párhuzamos oldalán egy-egy négyszögű nyílás van. A hasáb alapja nyitott, végeredményben egy kicsiny, egyik végén kissé íves, üres dobozhoz hasonlít. Az ötödik tag elveszett, csak funkciójából lehet rá következtetni. Legvalószínűbb, hogy valamilyen merev reteszelő szerkezet volt. 308
