Budapest Régiségei 16. (1955)

TANULMÁNYOK - Györffy György: Kurszán és Kurszán vára : a magyar fejedelemség kialakulása és Óbuda honfoglaláskori története 9-40

2. Azt mondja, bogy „valamiféle vajdák voltak felettük, akik közül az első vajda volt az előbb említett Levédi"; rajta kívül volt egy másik vajda, Álmos, akinek fia volt Árpád. Ezzel a megjegyzéssel elárulja, hogy a honfoglalás előtt két számbavehető fejedelemről tudtak, azonban úgy állítja be, hogy mind a kettő egyforma méltósággal rendelkező vajda volt. Abból a megjegyzésből viszont, hogy Levédi volt az „első vajda", „a türkök közt az első", akinek „Kazária fejedelme, a kagan.. . nemes kazár nőt adott feleségül... nemzetsége fénye miatt"— akarva, nem akarva kitűnik, hogy korábban Levédi volt a főfejedelem, a kündü.

134 Figyelemreméltó, hogy Álmos, ill. fia, Árpád megválasztása kapcsán ezek nemzetsége fényéről nem tett említést, csak bölcsességéről, megfontoltságáról, vitézségéről és rátermettségéről. 3. Levedinek fejedelem voltát tagadja meg ezzel a Kazária kagánj a szájába adott, Levedihez intézett mondattal: „Azért hívattunk, hogy mivel nemes származású, értelmes és vitéz vagy és a türkök között az első, nemzeted fejedelmévé emeljünk...". Ebből a kitalált beszélgetésből annak kell kiderülnie, hogy Árpád előtt nem volt más fejedelem, amit alább nyíltan meg is fogalmaz : „... Árpád előtt a türköknek más fejedelmük sohasem volt s ettől fogva mindmáig ennek nemzetségéből lesz Turkia fejedelme." 4. Árpád egyeduralomra jutását megdöbbentően naiv mesével igyekszik elhitetni. Ezek szerint Levédi a kagannak azzal utasítja vissza a fejedelemséget, hogy „nincs elég erőm ehhez a tisztséghez... azonban van rajtam kívül egy másik vajda, akit Álmosnak neveznek, akinek fia is van, név szerint Árpád.. .". Nem hiszem, hogy akadna nomád fejedelem vagy törzsfő, aki uralmát önként, saját alkalmatlanságát bevallva átadná egy másik törzsfőnek, saját nemzetsége tagjainak mellőzésével.

135 5. Kurszánról „a kündü fiáról" egy szót sem szól, amivel elhallgatja azt, hogy Levédi kündünek volt utóda, aki ténylegesen uralkodott 904-ig. De elhallgatja azt is, hogy Árpád hogyan ragadta magához a hatalmat. Ezzel szemben azt mondja, hogy Levédi lemondása után ,,a türkök jobbnak tartották, hogy Árpád legyen a fejedelem, mintsem apja, Álmos, minthogy tekintélyesebb volt, s egyaránt nagyra becsülték bölcsességéért, megfontoltságáért és vitézségéért és rátermett volt arra a tisztségre és így a kazárok szokása és törvénye szerint pajzsra emelvén, fejedelemmé tették". A drámai küzdelem helyett tehát kapunk egy békés pajzsraemelést, ami alkalmas arra, hogy a bizánci császárt meggyőzze a fejedelmi méltóság birtoklásának vitathatatlanságáról és jogosságáról. A „De administrando imperio" Tormás közlésén nyugvó 38. fejezetének az Árpád-ház uralma kezdeteire vonatkozó közlése a fentiek értelmében nem tekinthető másnak, mint egy nomád fejedelmi megbízott megtévesztő előadásának, ezúttal a császári elismertetés elnyerése céljából. Természetes, hogy a magyar krónikákban az uralkodóház érdekeit szem előtt tartó és múltját öregbíteni akaró krónikaírók nagyjából ezt a felfogást képviselik. A Konstantinosnál még bonyolultan előadott Levédi—Álmos—Árpád uralomváltás a XI. századi Gestában Előd—Álmos—Árpád fejedelemnévsorban jelentkezik. Konstantinos Levedije, a magyar hagyomány Elődje, a későbbi átdolgozok tollán már az Árpád-ház ősévé válik!

136 Anonymus az Álmos-mondával beviszi krónikairodalmunkba a dinasztia születéséhez fűzött csodás elemet

137 és a hét vezérrel meg választat ja Szkítiában Álmost fejedelemnek, amit a vérszerződéssel pecsételtet meg. A hun—magyar krónika szerzője már összeállítja az Attilától, sőt Noétól való leszármazás fonalát s így az Árpádokat odakapcsolja a könyvek könyvének halhatatlan alakjaihoz. De bármilyen lelkesedéssel fejlesztették is krónikaíróink a dicső származtatás aranyágát, magukkal vitték a népmonda és néphagyomány töredékeit is, amelyek a szűkszavú külföldi források és nehezen megszólaltatható helynevek segítségével rávezetnek honfoglalástörténetünk sajátos, homályban maradt vonásainak : a magyar kettős fejedelemség továbbélésének, Kurszán és Kurszánvára vezető szerepének és az Árpádok honalapító küzdelmeinek megrajzolásához. 29