Budapest Régiségei 16. (1955)

ANYAGKÖZLÉS - Kaba Melinda: Az aquincumi parancsnoksági épület belső dekorációja a Laktanya utcában 255-293

fényű barna máz bevonattal. Külső oldala homokszem beszórású. 18. kép 34. (Ltsz. 159, lgn. m. : 44 cm.) Völgyeit oldalú pohár töredéke. Finoman iszapolt, csengő keményre égetett téglaszínű agyag. Külső felülete matt, sötétszürke bevonattal. Homokszem beszórással. 18. kép 35. (Ltsz. 61, lgn. m. : 5,5 cm.) és 21. kép 4. Finoman iszapolt, csengő keményre égetve. Kívül-belül sötétbarna festéssel, vékony, aranyosan csillogó bevonattal és sűrű, apró homokszem beszórással. 18. kép 36. (Ltsz. 452, lgn.: m. 7 cm.) Jól iszapolt, téglaszínű agyag, csengő keményre égetve. Kívül-belül barnásbordó festéssel, aranyos csillogású bevonattal és ritka homokszem beszórással. Ez a két utóbbi típus jellegzetes aranyosan csillogó felületével a homokszem beszórású csészék csoportjának legkorábbi darabjaihoz tartozik. (Az aquincumi polgárvárosi nagy közfürdő laconicumában talált szemétgödör leletegyüttesének anyagában Póc%y Klára: Festett állatalakos edények Aquincumban. AÉ 79. 1952/2. 104.) 82 23. kép 5. (Ltsz. 1657, lgn. m. : 8,5 cm.) Téglaszínű anyag, vörösesbarna mázzal. Formája megfelel Iványi reliefes mécses csoportja III. típusának. Aquincum területén a fő virágzási ideje az i. sz. 1. sz. második felétől a 2. sz. elejére tehető. (Iványi Dóra: A pannóniai mécsesek. Diss. Pann. II. 2. 8. V. 3.) 83 Elisabeth Ettlinger, Cristoph Simonéit: Römische Keramik aus dem Schutthügel von Vindonissa. Basel. 1952. 61. 32. 14—16.; Bónis Éva, id. mű ,,I", 15.; K. Bettermann: Die bemalte Keramik der frühen römischen Kaiserzeit im rheinischen Germanien. Saalburg Jahrbuch. 1934. 94. ; Schumacher: Bemalte römische Tongefässe des I—II. Jahrhunderts. Die Altertümer unserer Heidnischer Vorzeit. Mainz, 1911. V. köt. 45., 777. 250. 21. kép 7. (Ltsz. 864, lgn. m. 7 cm.) Nagy alakú edény vállrész töredéke. Világos alapon sárgás narancsszínű pettyes és csíkos festés. A hadriánusi idők kedvelt díszítési eljárása. 21. kép 8. (Ltsz. 483, lgn. m. : 10 cm.) Gömbölyű testű edény oldal-töredéke. Világos alapon barna csíkos festés. A világos alapból ovális alakú foltok szabadon maradtak, melyek közepén sötétbarna színű pettyek láthatók. 21. kép 9. (Ltsz. 84, lgn. m. : 12,5 cm.) Vastag falú, hengeres testű, világos anyagú korsó oldal-töredéke, világosbarna színű márványos festéssel. 84 Nagy Lajos: Zöldzománcos disztál Budáról. Bp. Rég. XIV. 285. 18. kép 28. és 21. kép 2. (Ltsz. 237, lgn. m. : 5,5 cm) Keményre égetett anyag, zöldesbarna zománc bevonattal. A reliefek citromsárga színűek. Ugyanezt a díszítést alkalmazta az albertfalvai dísztál fazekasa. Az edény készítési ideje i. sz. II. sz. (Nagy Lajos: Zöldzománcos dísztál Budáról. Bp. Rég. XIV. 285.) (Alábbiakban id. mű „VIII".) 21. kép 1. (Ltsz. 1036, lgn m. : 3,5 cm.) A töredék kívül-belül barna színű zománc bevonatú. 21. kép 3. (Ltsz. 238, lgn. m. : 3 cm.) Keményre égetett agyag, zöldes barna zománccal. A darab díszítésével pontosan megegyezik egy aquincumi fedő töredékének mustrája. (NagyLajos, id. mű ,,VIII", 289.6.) 286 21. kép 5. és 21 kép 6. (Ltsz. 1035, lgn m. : 6,5 cm, ill. 5 cm.) Mécses két darabból álló összetartozó töredéke. Anyaga és zománca zöldesbarna színű. Alján L. NARI-ra kiegészíthető bélyeg töredéke. (Iványi Dóra, id. mű, XCIII. 30.; A különböző firmajelzésekkel részletesen foglalkozik S^entléleky Tihamér: ,,Az aquincumi mécseskészítő műhelyek" (kéziratban). Mécsesünk a markomann háborúkkal felhagyott gázgyári fazekastelep darabjaival hozható kapcsolatba. 85 23. kép 1. (Ltsz. 111, lgn. m. : 5 cm.) Drag. 37-es formájú terra sigillata tál oldal-töredéke. A közép-galliai Lezoux készítménye i. sz. II. sz. elejéről. Hasonló ábrázolás Déchelette-nél fordul elő (Dêchelette: Les vases céramiques ornés de la Gaule romaine. Paris, 1904. 488.), azzal a különbséggel, hogy az ívelt oldalú négyzet ornamensen lévő alakot ülőhelyzetben ábrázolták. Ugyanezt a négyszögű dekorációt mutatja be Juhász Györgyi is egy szőnyi töredéken. (Juhás% Györgyi: A brigetiói terra sigillaták. Diss. Pann. II. 3. LII. 6. 160. 23. kép 4. (Ltsz. 910, lgn. m. 6,5 cm.) Drag. 37-es formájú tál reliefdíszű oldal-töredéke. A figurális motívum az i. sz. IL sz.-i rheinzaberni terra sigillatákon szerepel. A darab Antoninus uralkodása idején készült és valószínű, hogy CERIALIS mester műhelyébe utalható. (F. Oswald: Index of figure-types on Terra Sigillata. 1936-37. 63. 769.) 86 24. kép 4. (Ltsz. 1693, lgn. m. : 15 cm.) Téglaszínű, porózus anyag, sötétvörös festés nyomával. Az arcos poharak, vagy urnák fejábrázolásai általában laposabbak. Aquincumban a gázgyári fazekastelep anyagából ismeretes egy hasonló karakterisztikus arcos pohár. (Ku^sins^ky Bálint: A gázgyári római fazekastelep. Bp. Rég. XI. 1932. 326.) Készítési idejére az i. sz.,-i I. sz.-i sírköveken kifaragott férfialakok hajviselet-ábrázolása nyújt támpontot. Vö. számos síremlék közül néhányat: Arnold Schober: Die römischen Grabsteine von Noricum und Pannonién. Wien. 1923. 116. 131. és 88. 98.; Hampel Jo\sef: A Nemzeti Múzeum legrégibb pannóniai sírtáblái. 1906. 8. és 61.; Szilágyi János: Domitianus korabeli római sírkő az esztergomi múzeumban. AÉ 1938. 45. 25.; Erdélyi Gizella: Intercisa, Arch. Hung. 1954. 154. és Fülep Ferenc: Arch. Hung. 1954. 197.; Ku^sinszky Bálint: Führer durch Aquincum. 175. 132. 87 23. kép 2. és 3. (Ltsz. 909, lgn. m. : 6,5 cm, ill. 5,5 cm.) Vékony falú, finoman iszapolt, csengő keményre égetett, világos téglaszínű agyag; kívül-belül vastag cinóber színű mázzal. Külső oldalán csillogó ezüstös, fémes bevonattal. A reliefdíszek kidolgozásának finomsága az arrezzói gyárak készítményeihez hasonló. (Vö. Christine Alexander: Arretine Relief Ware. Corpus Vasorum Antiquorum United States of America, The Metropolitan Museum of Art, New York, Cambridge, 1943. 14. VIII. I. a-b.) Radnóti Aladár egy keleti, valószínűleg kisázsiai későhellenisztikus formákat felhasználó gyár készítményének tartja, ideje i. sz. I. sz. 88 23. kép 6. (Ltsz. 1694, lgn. m. : 7 cm.) Színtelen áttetsző üveg. Nem irizál. Kora : i. sz. I. és II. századforduló. (Vö. Morin—

Jean: La Verrerie