Budapest Régiségei 16. (1955)

ANYAGKÖZLÉS - Kaba Melinda: Az aquincumi parancsnoksági épület belső dekorációja a Laktanya utcában 255-293

Nagy Lajos, id. mû „ÏV", XIX. tábla 5. a-b, 164.; Bonis Éva, id. mű, XXIII. tábla 6. 24. ; Hunyadi Ilona, id. mű. CIV. tábla 1., 4. és CV. tábla 2, 3.; Schörgendorfer: Die römerzeitliche Keramik der Ostalpenländer. 1942. 4. tábla 61. 72 18. kép 9. (Ltsz. 1420, lgn. m. : 3 cm.) — Szűrőedény. Világosszürke színű, jól iszapolt. Közvetlenül a perem alatt kezdődik a lyukak sora. 18. kép 7. (Ltsz. 1407, lgn. m. : 6 cm.) Világosszürke színű, finoman iszapolt. (Nagy Lajos, id. mű „IV", 164.) 18. kép 8. (Ltsz. 1453, lgn. m. : 4 cm.) Vastag falú fazék, világos anyag. 18. kép 10. (Ltsz. 1410, lgn. m. : 10 cm.) Világosszürke színű, finoman iszapolt. (Bónis Éva, id. mű, VIII. 9.; Nagy Lajos, id. mű „IV", 172. 4.) 22. kép 2. (Ltsz. 699.) Finoman iszapolt, világosszürke színű. Alj átm. : 3,4 cm, mag. : 5,6 cm, has átm. : 6,2 cm, száj átm. : 5,8 cm. — Hunyadi Ilona, id. mű XCIV tábláján 1. képen szerepel darabunk analógiája. 73 22. kép 6. (Ltsz. 1686.) Finoman iszapolt, üvegcsengésűre égetett. Vörös színű alapon három széles, fehér festett csík. Méretei: száj átm.: 16 cm, mag.: 30 cm, has átm.: 22 cm, alj átm.: 10 cm. — A békásmegyeri anyagban több rokon példány van. Nagy Lajos, id. mű „IV", 170. 2. 74 Szilágyi János: Aquincum helyőrségei, Bp. Tört. 491. 78 22., kép 3. (Ltsz. 1687.) Okker színű, külső oldalán sötétnarancs, fényes mázbevonattal. Finoman iszapolt, jól kiégetett agyag. Méretei: száj átm.: 7,7 cm, has átm.: 11,5 cm, mag.: 11,2 cm. Darabunkkal rokon példány került elő a pettaui temető i. sz. I. sz. sírjából. Bónis Éva, id. mű, 16. XVIII. 6. és XXXVIII. 17. — Hasonló vázát talált Ku^sinszky Bálint a. Keszthely-újmajori temető egyik korai sírjában. (Ku^sins^ky Bálint: A Balaton környékének archeológiája. 75. és 82. 110.). Az időben bár későbbi porosháti X.-es sírhalomcsoport 7. sírjában talált kettőskúpos edényben Párduc^ Mihály kelta impulzust lát. (Párduc^ Mihály: Die nähere Bestimmung der Hügelgräber der römischen Kaiserzeit in Hortobágy. Laur. Aqu. IL Diss. Pann. IL 11. 309. 1. és 319. LXV. 5.). Késő La-Tène, illetve kora császárkori emléknek tartja Schumacher a Habel—Conrady gyűjtemény wiesbadeni — kis urnának (virágvázának?) elnevezett — edényét, amely a Laktanya utcai leletünkkel szoros rokonságot mutat. (Schumacher: Bemalte römische Tongefässe des I—

IL Jahrhunderts. Die Altertümer unserer Heidnischer Vorzeit. Mainz. 1911. V. 45. 777. 250. 76 Nagy Lajos: Az óbudai ókeresztény cella trichora a Raktár utcában. 1931. 54. (Később: id. mű „VI."); Nagy Lajos: Egy pannóniai terra sigillata gyár. AÉ 1928. 96.; Nagy Lajos: Bp. Tört. 627.; Bónis Éva: A Bécsi úti kora-római temető agyagedényei. Ant. Hung. 1947. 45. 77 Resatus pannóniai szürke kerámiájának csak a legjellegzetesebb töredékei kerülnek itt ismertetésre a Laktanya utcai nagyszámú kerámiai emlékek sorából. 18. kép 16. (Ltsz. 1658, lgn. m. : 7 cm) és 19. kép 1. Tál alj-töredéke, belsejében benyomott bélyeg (27x25 mm). Resatus fazekasmesternek ezt a ritka bélyegét közli egy ugyancsak aquincumi darabról Nagy Lajos: Bp. Tört. 256. 4. A Laktanya utcai töredék bélyege részletesebben kidolgozott. Hiányzik azonban a Nagy Lajos tábláján látható kétoldali stilizált levélornamens. 19. kép 2. (Ltsz. 221, lgn. m. : 8 cm) és 18. kép 19. Szürke színű, jól iszapolt, keményre égetett agyag. Fényes, fekete mázszerű festéssel. 19. kép 3. (Ltsz. 1300, lgn. m. : 22 cm.) Sötétszürke, fényes mázzal. (Bónis Éva, id. mű, -XLII. 20.) 18. kép 13. (Ltsz. 669, lgn. m. : 6,5 cm.) Külső oldalán fogaskarcolás díszítése. Sötétszürke, mázszerű csillogó festésű. 18. kép 14. (Ltsz. 933, lgn. m. : 7,5 cm.) Vastagfalú, szürke színű fedő töredéke, fekete csillogó mázszerü festéssel. Té'tején fogaskarcolás. 18. kép 15. (Ltsz. 1257, lgn. m. : 10 cm.) Tál belsejében koszorúba karcolt fogas díszítés. Szürke színű agyag, fekete mázszerű festéssel. 18. kép 17. (Ltsz. 1254, lgn. m. : 8,5 cm.) Szürke, jól iszapolt agyag, külső oldalán lepattogzó sötétszürke festéssel. 18. kép 18. (Ltsz. 1606, lgn. m. : 6 cm.) Finoman iszapolt, szürke színű mázzal bevont fedő töredék. Alföldi András: Az eraviszkuszok Buda földjén. Bp. Tört. 160. Nagy Lajos: Bp. Tört. 628.; Nagy Lajos: Az aquincumi polgárváros tűzoltóságának székháza. Laur. Aqu. I. Diss. Pann. II. 11. 206.; (Alább: id. mű „VII".). Póc%y Klára: „Az aquincumi fazekasműhelyek" c. kéziratban levő munkájából. 18. kép 32. (Ltsz. 809, lgn. m. : 11 cm.) Világos téglaszínű agyag, barnásvörös festéssel. Az edény analógiája a lustthali 2. sz. elején használt temető l-es sírjában talált tányér. (Bónis Éva, id. mű „I", 163. és 253. 8.) 18. kép 37. (Ltsz. 220, lgn. m. : 8 cm.) Vékony falú, finoman iszapolt és jól égetett téglaszínű agyag. Belül barna színű festéssel, kívül ugyancsak barna csillogó máz bevonattal. 18. kép 41. (Ltsz. 914, lgn. m. : 19 cm.) Vastag falú, téglaszínű agyag. 18. kép 43. (Ltsz. 444, lgn. m. : 7 cm.) Porózus, téglaszínű agyag, narancsszínű festéssel. 18. kép 44. (Ltsz. 1277, lgn m. : 9 cm.) Téglaszínű, durván iszapolt agyag. 18. kép 45. (Ltsz. 471. lgn. m. : 14 cm.) Nyers színű, durván iszapolt agyag. 23. kép 7. (Ltsz. 337, lgn. m. : 14 cm.) Nagyméretű edény oldal-töredéke, vastag falú, téglaszínű, durván iszapolt. 22. kép 1. (Ltsz. 1682, száj átm.: 18,3 cm, mag.: 7,7 cm.) A talpgyűrűt együtt készítették az edény testével, ami pannóniai jellegzetesség. A vörös színű terra sigillata utánzatú edények benyomott mintájukkal az i. sz. 2. sz. elején közkedveltek a tartományban. (Nagy Lajos, id. mű „VII", 201.) 18. kép 33. (Ltsz. 452, lgn. m. : 8,5 cm.) Finoman iszapolt, téglaszínű alapon foltos, ezüstös 285