Budapest Régiségei 16. (1955)

ANYAGKÖZLÉS - Kaba Melinda: Az aquincumi parancsnoksági épület belső dekorációja a Laktanya utcában 255-293

JEGYZETEK „AZ AQUINCUMI PARANCSNOKSÁGI ÉPÜLET BELSŐ DEKORÁCIÓJA A LAKTANYA UTCÁBAN" C. ANYAGKÖZLÉSHEZ 1 A környéken talált rómaikori emlékek alapján már az eddigi szakirodalmi adatok is felhívták a figyelmet e hely jelentőségére. (Kut^sins^ky Bálint: AÉ 9. 1889. 396.; •Kuzsinszky Bálint: AÉ. 17. 1897. 401.; Nagy Lajos: Bp. Rég. XII. 270. ; Jónás Elemér: Bp. Rég. XII. 287. ; Nagy Lajos: Bp. Tört. 361. és 543.; Nagy Lajos: AÉ 5. 1944— 45. US.; Szilágyi János: AÉ. 78. 1951-2. 133.) 2 1. kép, alaprajz. 3 A leletanyag teljes és részletes publikációja más helyen történik. 4 A „c" árok déli szélén végighúzódó A, M, H, F, E betűkkel jelölt fal egy északra húzódó épületkomplexum déli zárófalát képezhette, míg a vele közel párhuzamos B, G, G, D fal egy másik épület északi határfalát alkothatta. 5 A néphadsereg tagjainak és az építtető vállalat alkalmazottainak a stukkók felszedése, valamint az egész leletmentés során részükről állandóan megnyilvánuló előzékenységért és a történelmi kutatás iránt tanúsított lelkesedésükért sok köszönetet mondok. 6 A nagy számú töredék ellenére sem sikerült egyetlen figurális belső díszítésű kazettát megnyugtató módon összeállítani, mert a bedőlt töredékek nem ugyanazon 2—3 nyolcszögnek darabjai, hanem 10—12-nek különböző részei. — A rekonstrukció elkészítéséhez biztos alapot nyújtott néhány szerencsésen tört darab, amelyek a megoldás kulcsát jelentették. (8. kép, 5, 6, 8, 9.) A gipszrekonstrukció összeállításáért Rafael Viktor festő- és szobrászművésznek, a perspektivikus rekonstrukciós rajz elkészítéséért pedig Ilosfai József festő- és szobrászművésznek mondok köszönetet. Az 1, 3, 11—15, 18, 20 és 22. sz. rajzokat Kováts László mérnök készítette. 7 Kicsi a párkány elő ugrása; nincs megszakadás a felső léctag után, hanem szervesen folytatódik a felmenő falba. (Lásd a 12. kép profilrajzát.) Az aquincumi anyagban a Szőlő utcai leletek legkorábbi — Resatus mester edényeivel kísért - csoportjában található a darabbal megegyező motívumú párkány töredék. (Ltsz. U/99. 8 Találtunk olyan töredéket, amelyen a párkányzat utolsó lépcsőjének megfelelő tagozat alatt figurális részletek tűnnek elő. 9 A falon eredeti helyén mérhettük és fényképezhettük a stukkó burkolást. A sík alapból 0,5 cm-re kiemelkedett két négyzetlap töredéke, melyek mérete: 30

X 18 cm volt. A két lapot egymástól és az alsó egybefolyó lezáró sávtól 4—4 cm-es távolság választotta el. 10 Lásd még a kerámia résznél. 11 Nagy Lajos: A csúcshegyi római villa Óbudán. Bp. Rég. XII. 52. (Következőkben: id. mű ,,I" jelöléssel.) — G. Bendinelli: Le volta a stucco di Antichi edifici romani. Architettura e Arti decorative. II. 1923. 99. Négyzetek, téglalapok, hat- és nyolcszögek váltakoztak a Casa Livia és Casa Tiberio falán. G. Ferrari: Lo stucco nelFarte Italiana. Milano. III. tábla. 12 M. Sergejenko: Pompeji. Leipzig, 1953. 214. 13 A. Mau: Pompeji in Leben und Kunst. Leipzig, 1908. 195. V. tábla. - G. Bendinelli: id. mű, 103. 14 G. Ferrari, id. mű, IX. és XIII— XX. táblákon tómba dei Platorini. — G. Bendinelli, id. mű. 103. tomba dei Panera ti. 15 Nagy Lajos. id. mű II, 116. több figurát sorol fel Poetovióból, Carnuntumból, Intercisából és Aquincumból. 16 Oroszlán Zoltán: A Magyar Nemzeti Múzeum Régiségtárának ásatása Dunapentelén 1922. július havában. Előzetes jelentés. AÉ 39. 1920-22. 96. 17 A kagylóábrázolásokkal részletesen foglalkozik M. Bratschkova: Die Muschel in der Antiken Kunst. Bull, de l'Institut Archéologique Bulgare. 1937. 37. 18 M. v. Groller: Übersicht der im Jahre 1905 ausgeführten Grabungen. Die Grabungen in Carnuntum. R. L. i. ö. VIII. 50. 27. 19 Pancratiusok sírján kutyák, griffek és delfin. Bendinelli, id. mű, 103. ; Valerius sírkamrában hypocampus, delfin, griffmadár és pegazus. P. Gusman: L'art décoratif à Rom. 50. III. tábla; Platorini sír falán pegazus ábrázolása tűnik fel: Ferrari, id. mű, IX. tábla. 20 Nagy Lajos, id. mű, I, 53. 18. 21 Uo. 22 Alföldi András: Pannónia rómaiságának kialakulása. Századok. 1936. 15.; Alföldi András: Az eraviszkuszok Buda földjén. Bp. Tört. I. 157.; Maskin: Az ókori Róma története. Bp. 373. és 390.; F. Fremersdorf: Rheinischer Export nach dem Donauraum. Diss. Pann. II. 10. Laur. Aqu. I. 170. 23 A nyugat-pannóniai stukkók jellegzetességeiről: Nagy Lajos: A pannóniai-római díszítő rendeltetésű stukkó párkányok. AÉ 41. 1927. 130. (Alább: id. mű „II".) 24 Lásd Radnóti Aladár: Sopron és környéke régészeti emlékei. Bp. 1953. 25. 148. lábjegyzetben megadott irodalmat. 25 A szomszéd telken talált 11 db feliratos helytartói oltárkő, (Kuzsinszky Bálint: AÉ 49. 1889. 396.) figyelemre méltó épületmaradványok és díszes mozaikpadozat töredékek alapján már az eddigi kutatás is arra utal, hogy ezen a helyen lehetett a praetorium. (Nagy Lajos: Bp. Tört. 543.; Szilágyi János: AÉ 78. 1951. 2. 133.) 26 Nagy Lajos, id. mű ,,I", 50. 15. 27 Az akanthuslevelek különböző alakjait mutatja be Meurer: Das griechische Akanthusornament und seine natürlichen Vorbilden. Ib. D. A.I. 1896. 124. 6. és 131. 18. 28 Nagy Lajos, id. mű „II", 117. 40/b. és 130. 29 Kari Klein: Stukkaturen aus der Villa von Diersdorfer Hof Kr. Saarlouis, Germania XV. 1931. 80. 30 Maiuri: Pompeji. Paris 1938. 32., Spinazz°^

a: Le Arti Decorative in Pompei. 1928. 165. 31 L. Nagy : Die Römisch-Pannonische decorative Wandmalerei. Rom. Mitt. 1926. 122. (Alábbiakban: id. mü „III".) 32 Nagy Lajos, id. mű „II", 116.; Nagy Lajos: Bp. Tört. 595.; Nagy Lajos: Az aquincumi római díszítőművészet. Falfestés, stukkó, mozaik. Szépművészet. 1940. 2. 31. 33 Pannóniában Baláczán: Rhé—Lackó: Balácza. 1912. 69., Scarabantiában is előfordul (B. Thomas Edith szíves 283