Budapest Régiségei 16. (1955)
ANYAGKÖZLÉS - Kaba Melinda: Az aquincumi parancsnoksági épület belső dekorációja a Laktanya utcában 255-293
mutat. A Vezúv kitörésekor még nem teljesen befejezett stabiaei terma 12 mintája 13 után készült a mennyezet stukkóborítása itt a távoli Pannónia provincia földjén (5. kép). Az 5. képen ábrázolt stabiaei boltozatrészlet és a Laktanya utcai mennyezet rekonstrukciós rajzának szembeállítása mutatja a klasszikus mintakép provinciális átalakulását. A stabiaei kétszer megcsavart meanderszalag füzér itt komplikáltabban, háromszoros átfűzéssel készült. A művész a kazetták belsejébe nem könnyedén lebegő alakokat helyezett — ami Itáliában gyakori díszítésmód 14 — hanem plasztikusan megmunkált meduzafejet, hypocampust és halat. Mennyezetünk kazettáinak belsejében ábrázolt állatalakok gyakran fordulnak elő stukkókon, főleg párkányokon, de megtalálhatók falfelületen is. Számos példa ismeretes: delfin, tigris, párduc, oroszlán, griffmadár, galambok, vaddisznó, 15 bika, hárpia, 16 kagyló 17 és elefánt. 18 A Via Latina alatti sírok remek kivitelű stukkódíszes falain is több állatfigura látható. 19 Aquincumban a csúcshegyi villa egyik faltöredékéről nagy szemű bagoly tekint le. 20 A villa másik falát szőlőindák között álló madárfigura díszítette. 21 A felsorolt emlékek mutatják, hogy előszeretettel alkalmaztak állatalakokat a stukkódíszes szobák falmezőin vagy a párkányokon, de meduzafej és hypocampus ábrázolása először tűnik fel a pannóniai anyagban. Stabiaeben a nyolcszögű keret díszítéséhez egyszerű, lapos növényi ornamenst alkalmaztak. Mennyezetünkön gazdagabb, többször tagozott és plasztikus ez a részlet. A Laktanya utcai 2. számú helyiség stukkómennyezetének mintája bár itáliai, de nem másolat. Az i. sz. I— II. sz. fordulóján, illetve a II. sz. elején — amely stukkónk készítési ideje — oly élénk a kereskedelmi és kulturális kapcsolat Itáliával, 22 hogy az itáliai művészet követendő és ösztönző mintaképpé vált. Az itáliai analógia után felmerült a kérdés, hogy mely úton juthatott ez a díszítési megoldás Pompeiből provinciánkba? Nyugat-pannóniai csoport körében kellene az összefüggő láncszemet megtalálni, mely elrendezésében, alapvonásaiban emlékeztetne a Laktanya utcai stukkókra. 23 Sopron belvárosából ismeretes kazetta-keretünkhöz hasonló ornamentikájú stukkótöredék. 24 Ezenkívül egyelőre nincs több adatunk sem az észak-itáliai, sem pedig a nyugat-pannóniai leletanyagokban, mely összeköthetné az Aquincumba vezető utat. Nem kétséges, hogy a rendkívül gazdag és anyagában igen változatos stukkóegyüttes nagy jelentőségű épület falát díszíthette a legióstábor szívében. 25 A pannóniai stukkóanyagban mennyezetdíszítés — az előbb említett sopronin kívül — csak a csúcshegyi villából ismeretes. 26 A tojás- és gyöngysor nem követi szigorúan az antik előzményeket. A csúcshegyi stukkókat a Laktanya utcaiakkal szemben sokkal rajzosabb és kevésbé plasztikus kidolgozás jellemzi. A kettős párkány (10. és 12. kép) jellegzetesen képviseli az antik és provinciális elemek keveredését, kettősségét. A természetes kinyílásban ábrázolt akanthuslevelek 27 az antik kőplasztika kedvelt díszítőelemei. A második mezőben látható makksor alkalmazása helyi ízlést tükröz. Itt nem az akanthuslevél alakul át tölgyleveles makkos díszítésű mezővé, mint például a brigetiói párkányon, 28 hanem mindkettő egyszerre, egy párkányon fordul elő. A zsúfolt, önmagában külön-külön is önálló kettős párkányt összekapcsolta készítője. Mind a két részlet egy helyen történő alkalmazásában, mind pedig a díszítőelemek sorában felfedezhető a provinciális mester kezemunkája. Térkitöltésre többféle díszítőelemet használt fel. A saarlouisi stukkók között ugyancsak előfordul makkos párkányminta, 29 ideje azonban későbbi a Laktanya utcai stukkók készítésénél: i. sz. III. sz. Pompeiben a forum melletti fürdő caldariumának falán is két sor párkány húzódott, az egyik a boltozat lezárásánál, a másik a konzolokon álló férfifigurák fríze fölött. 30 , Az oldalfalakat is stukkó boríthatta. Itt a stukkó nincs a falfestészetnek alárendelve. Nem színes falmezők dekoratív kerete — mint általában a nyugat-pannóniai csoportban 31 — hanem önálló díszítő szerephez jutott. 32 Falsíknak félpillérrel történő tagozására a pannóniai stukkóanyagban is több példa van, 33 nemcsak Itáliában. 34 A szoborfülke vagy küszöb két oldalára képzelt szőlőlevél, fürt és inda motívumokhoz hasonlóan 261
