Budapest Régiségei 16. (1955)

TANULMÁNYOK - Voit Pál: A budai Várpalota interieurjei 221-242

JEGYZETEK „A BUDAI VÁRPALOTA 1 Az eddigi irodalomból csak a szempontunkhoz közel fekvő műveket idézzük. 2 Radó Géza szíves közlése 1952. (Kossuth Lajos kiadatlan leveleiből.) 3 Vö. Kapossy János: F. A. Hillebrandt (1719—1797) Bp., 1924. 4 Justus Schmidt: Die Alte Universität in Wien und ihr Erbauer Jean Nicolaus Jadot. Wien 1929. 93, 101, 136, 158 és 44. kép. 5 Kapossy János: Mária Terézia budavári királyi palotájának tervező mestere. AÉ XLII. 1928. 166—187. old. 6 Justus Schmidt, id. mű, 101. old. 7 Uo. ,,. . .übergebenen Plan und namentlichen Zeichnungen. . ." 100 old. és ...„neues gebau zu Ofen dabey noch vir Plan sambt einen Stiegenprofil." 8 Voit Pál: A királyi palota interieurjei a XVIII—XIX. -században. 1952. május. Kézirat a Középülettervező Vállalat 2. sz. Irodájának irattárában. 9 Kapossy János: Mégegyszer a budai kiráíyi vár tervező mesteréről. Műv. Tört. Értesítő 1953. 1 — 3. sz. 123— 130. old. 10 L. 7. sz. jegyzet. 11 Réh Elemér: A régi Buda és Pest építőmesterei Mária Terézia korában. Bp. 1935. 12 L. 9. jegyzet, 127. old. 12

/

a- A budavári királyi palotába áthelyezett egyetem építkezéseinek befejezésére 50 000 forintot engedélyeznek (OL. Kincst. lt. Ben. Res. 1778. május 14. N-H-). majd 1785-ben az épületek helyreállítása körül még 1783-ból hátralékos kőműves és cserepesmesteri munkadíjak kifizetése történik meg. (OL. Kincst. 1. t. Ben. Res. 1785. ápr. 18. N 24 3 pont.) E munkálatok körül Hillebrandtnak már nem volt szerepe, mert az Oraschek Ignác által készített szerencsétlen tetőzet átalakításához Nepauer és Mayerhoífer budai építőmesterek — „Murariis Magistris" — által készített többrendbeli tervrajzaiért 1784-ben aranyat engedélyeznek. (OL. Kiest. lt. Ben. Res. 1784. máj. 1. Kapossy János adatai a Művészettörténeti Intézet adattárában.) 13 Az 1952—53. évi feltárásoknál előkerült töredékre Feuer Istvánné hívta fel a figyelmemet. 14 M. Dreger: Baugeschichte der Wiener Hofburg. 1914. Österreichische Kunsttopographie. XIV. köt. 15 Dobroslava Manclova: Hrad Bratislava. 1936. 50. old16 Justus Schmidt, id. mű, 13. old. 17 A Pálffyak malackai könyvtárában őrzött és a pozsonyi várpalotára vonatkozó tervekről 1.: A.dolj

'Stephanie: Das Königliche Rezidenzschloss in Pressburg... 1897. A milanói Archivio dello Statóban őrzött s Jadotnak a bécsi egyetemhez és a pozsonyi klarisszák építkezéseihez készített további terveit Zádor Anna adta közre: Építészeti tervek a XVIII. századból. AÉ XL

VIII. 1935. 18 A. R. Fran%: Wiener Baukünstler im Theresianischen Zeitalter. Jahrbuch des Kunsthistorischen Institut. Wien. 1919. 19 Uo. a budai építkezés újramegindítására „Nach dem die Witterung es zulasset, das dem Gebäu und Kirchen im Schloss zu Ofen der Anfang gemacht werdwn soll. Als erwindet es nur an dem, des Euer Kayl. Königl. AposINTERIEURJEI" C. TANULMÁNYHOZ tol. Maytt. Dero. . . Am rande steht von der Hand der Kaiserin die Erlesgugg: „placet nach dem plan von Hillebrandt" 23. März 1767. 0 Orsz. Levéltár. Kamarai leltár, Aedilia 1777 május, 917 sz. 8 darab ingósági leltár. Az iratokra Tomcsányi Tamás hívta fel figyelmünket, akinek ez úton fejezem ki köszönetemet. 1 Orsz. Levéltár. Kamarai leltár, Fortinspection iratok A. 3597, 1840 664/22 és uo. Baudirection M. C. G. Várépítési Bizottság 1858. XIII. Az iratokra Valkó Arisztid hívta fel figyelmünket, akinek ezúton fejezem ki köszönetemet. 12 Jelen feldolgozásomban az 1840—46 közötti iratanyagot tettem súlyponti feladattá, mert eddig a legbővebb adatokat itt nyertem a palota belső topográfiájának elkészítéséhez. Ez iratok adatait ugyanis össze lehet vetni a mintegy két-három évtizeddel korábbi egyik alaprajzzal. Az iratokban található számozás ugyancsak teljesen beleillik, illetve egyezik az 1815. évből való alaprajz egyes helyiségeibe beírt számokkal s így a száraz, holt leltári felsorolást a valóságos helyzet adta képbe be lehetett vázolni és az egész palota belsejét életre lehetett kelteni. Természetesen figyelembe vettem az 1777. évi inventáriumokat s ahol erre mód mutatkozott, ezeket felhasználtam. A most bemutatandó 1840—46 közötti okmányokat bizonyos módon az 1850-es évek elszámolási irataival is össze tudtam kapcsolni. A fentiekből kitűnik, hogy a teljes és végleges interieur-történeti rekonstrukciót — amely a XVIII. és XIX. századot teljes egészében felölelné — csak részben és fenntartással végezhettem el. 23 Az eredeti tollrajz a budapesti Tudományegyetem rektori hivatalában függött. Képe megjelent: Ct^obor—S%alay: Magyarország történelmi emlékei. II. köt. LXX. tábla, valamint Magyar művelődéstörténet. IV. köt. 468. old. 24 Orsz. Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményében. Színezett tollrajz. Képe megjelent S^ekfii: Magy. tört. V. köt. 25 Orsz. Levéltár, Ben. Res. 1789. szeptember 12. Ne 16. Az alábbi adatok Kapossy János levéltári kutatásaiból származnak. 26 Uo., Ben. Res. 1790. ápr. 27. N» 29. 27 Uo., Ben. Res. 1791. Jan. 7. NQ 19. 28 Uo., Ben. Res. 1899. máj. 22. Ne 49. Heppe Szaniszló vízépítési mérnököt 1782-ben Valcher „navigationis Inspector" mellé adjunktussá nevezték ki. 1783-ban a komáromi hajóhíd kivitelezésénél Heppe tervei szerint dolgoznak. L. uo., 1783. nov. 22. N. 8. 13. — 1802-ben ő építi a József nádor fiatalon elhunyt felesége, Alekszandra Pavlovna teteme számára az ürömi sírkápolnát. L. Genthon: Magyarország műemlékei, 362. old. 29 Uo., Ben. Res. 1821 Jan. 17. N° 79. 30 Uo., Ben. Res. 1824. szept. 12. Ne 92. 31 Uo., Ben. Res. Bécs, 1830. okt. 1. M 13. A fenti adatok Kapossy János levéltári kutatásaiból származnak. 32 Bertalan Vilmosnak, a Budapesti Történeti Múzeum Újkori Osztálya igazgatójának a panneau-tervek közlésre 239