Budapest Régiségei 16. (1955)
TANULMÁNYOK - Voit Pál: A budai Várpalota interieurjei 221-242
Kis összekötő folyosón nyugati irányban áthaladva jutunk a „császárnő kamrájába''' („FrauenKammer," más iratokban „Retirade Ihre Majestät der Kaiserin", 20. sz.). Két ablaka a központi világítóudvarra nyílik. Egy sárgára mázolt, nyugati irányba vezető ajtó a személyzeti lépcsőre („kleine Lauf-treppe") vezet. Ez a kis melléklépcső összeköttetést jelent a földszinten elhelyezett konyhákkal éppúgy, mint a második emelet személyzeti szobáival, ugyanakkor átjárást biztosít a díszterembe is. Ennek a mellérendelt szerepű szobának a falait a XVIII. században nyomtatott vászonnal kárpitozták ki, 1846-ban pedig csak kimázolták s az ajtókat is sárga vízfestékkel festették be. A berendezés szerényebb, mellékhelyiségbe illő holmi. Találunk itt egy fényezett keményfa és egy cseresznyefa borítású commode-ot, amelyek már bizonyára a biedermeier idők asztalosművességének termékei. Továbbá itt áll egy három-részes garderobe-szekrény, fehér, mázolt felülettel, egy gyékény-fonatos kanapé matraccal és öt könyöklő párnával, egy sárgára mázolt asztal és egy szenesláda. Itt állhatott maga a „retirade", vörös brokáttal kárpitozva. Az arany paszománnyal és rojtokkal díszített szobacloset, ill. hordozható „Leibstuhl" alsó, redőnyös részében a holicsi császári és királyi fajansz-gyárban készült, színes virágokkal kifestett edény („Holitscher Geschir") állott. Úgy látszik, hogy Mária Terézia iránti kegyeletből e fejedelmi bútordarabot kivonták a forgalomból, mert leányának, az 1777-ben itt tartózkodó Albert nejének jóval egyszerűbb, kék nyomtatott vászonnal bevont bútora van. („Retirate mit gedruckter Leinwat stalliert für Ihre Königl. Hoheit Erzherzogin Christina".) Ugyanilyen kék nyomtatott vászonnal bevont példányokkal találkozunk a palota északi szárnyában lakó angolkisasszony-apácák celláiban is. A mellérendeltebb lakrészekben lépten-nyomon rábukkanunk erre a textil anyagra: mennyezetes ágyak függönyei, bútorbevonat, párnák kárpitozási kelléke, ablakok függönyei ezek. Készítési helyüket Sasinban (Sárvár), az udvari kékfestő és kartonnyomó gyárban sejtjük. A keskenyebb, hosszanti összekötő folyosón visszatérünk a Dunára tekintő teremsorba s a középtengelyben elhelyezett három ablakos erkélyes teremből elfalazott, egyablakos kis szobácskába lépünk. E helyiség a „császárnő írés^pbája". („Schreib Cabinet I. M. der Kaiserin", az alaprajzon a 20., ill. 19. 1 / 2 sz.), eredetileg vörös brokáttal volt kárpitozva. Az 1846-ban itt lelhető selyemtapéták is már fakult állapotban vannak és szakadozottak, a fehér lambériák, faburkolatok aranyozott díszítménye s a kályha aranyozása kopott, a parketta elhasználódott állapotban van. A tűzben aranyozott bronzokkal gazdagon borított heverő („Bronze Ruhebett") és a két hozzátartozó fauteuil 1840-ben még cseresznyevörös selyemmel van kárpitozva, 1846-ban azonban már fehér alapú, zöld virágos anyaggal húzzák át. Az írókabinet mennyezetéről selyemzsinóron barna, csiszolt kristályüveg lámpa függ („braunen Glas, brillantirt"). E szobácska berendezése, amint az inventárium szűkszavú felsorolásából kitűnik, empire stílusú volt. Úgy látszik, az empire ízlés szerint átalakított szobákra vonatkozik Montoyer k. k. építész és dekoratőr „renaissance-styl" elnevezése. Déli iránybaan továbbhaladva, a kelet-nyugati főtengely közepére helyezett közös hálószobába megyünk át. („Schlafzimmer Ihrer kk. Majestäten", alaprajzon 21. sz.) A belső kiképzés itt is, mint az egész teremsorban, fehér-arany-vörös színekben pompázik. Az erkélyre vezető két ajtó közötti falon a boiserie-be foglalt szokványos háromrészes tükör, előtte az erkélyajtók térségében vörös brokáttal bevont nagy, aranyozott ülőgarnitúra: kanapé (ülő és könyöklő párnákkal), két karosszék, négy támlásszék és lábzsámoly. Az ablakokkal szemben a nagy közös ágy („Ruhebett, vergoldet, mit 4 Polster"). Két oldalán két egyforma mogyorófa-fournirral borított, fehér márványlapos éjjeliszekrény. Fehérmázas aranyozott kályha és csengőhúzó egészítik ki a berendezést. A mennyezetről üveggyöngyös, kosáridomú csillár függ. („Korbluster von Glasperlen".) Továbbhaladva a déli tengely irányában, voltaképpen megismétlődik a császárnői lakosztály s ekként dél felé — a császári appartement-ban — az eddig végigjárt termek tükörképét kapjuk. A „császár öltb\öszobája' 1 '' („Ankleidecabinet S. M. des Kaisers") (22. sz.) elég vegyes stílusképet mutat. A kétrészes trumeau-tükör és trumeau-asztal (konzolasztal tükörrel) nyilván hasonló módon az ablakok közötti, vörösbrokáttal kombinált fehér-arany faburkolatra illeszkedik, mint egyebütt. A trumeau-asztal márványlapos és aranyozott, szintúgy aranyozottak a támlás székek (négy darab) s francia ízlést árulnak el. A tiszafa fiókos szekrény („commodkasten von Tiszaholz"), viszont magyar készítményű klasszicizáló bútordarabnak tűnik. Az íróasztal mahagóni, 228
