Budapest Régiségei 16. (1955)

TANULMÁNYOK - Voit Pál: A budai Várpalota interieurjei 221-242

3. kép. A budai várpalota lépcsőházának 1758-ban átrajzolt terve palota-dekorátora volt. Még főépítészi kinevezése előtt, 1746—50 között készítette el a schönbrunni kastély teremsorainak kecses stukkóműveit. A schönbrunni fehér-arany játékos pompájának szellemét kell idéznünk a budai palota dísztermeiben is (4. kép). Ennek az építési korszaknak egyetlen fennmaradt dekoratív emléke a dunai középső épülettest középtengelyébe elhelyezett földszinti terem — az egykori „sala terrena" — padlószintje alól feltárt puttóalakos fehérmárvány faragvány, amely belső kapuzat vagy fontána építményének oszlopdísze lehetett.

13 A volutás faragvány bimbós füzérei, rocaille fodrai és levelei a francia rokokó puha és elfinomult festői stílusát képviselik (5. kép). Akár Jadot, akár Pacassi kezétől származott is a részletrajz, a kivitelre került faragvány a belső díszítés korai, az építkezés első szakaszában való megindulásáról beszél. Közvetve azt is bizonyíthatja, hogy a Jadot-féle díszlépcső sem maradt puszta terv, s ellentétben többi e nemű tervével, éppen a budai eljutott a megvalósulás állapotába. A bécsi Nemzeti Könyvtár ugyanis Jadot számos tervrajzát őrzi, amelyek között egy lépcsőház terve is fennmaradt.

14 E tervek az Albertinában őrzött Jadot-féle tervekkel összevetve

15 fogalmat nyújtanak a pozsonyi királyi palota díszlépcsőjéről.

16 Az egyszerű külsejű épületbe mesterünk pompás térkapcsolású és az egyik szárnyat teljesen betöltő hatalmas díszlépcsőházat tervezett.

17 A pozsonyi királyi palota — Jadot párhuzamos tervezői működésén kívül

18 — a budaival közös sorsot mutat abban is, hogy a pozsonyi palota későbbi kiépítését szintén Hillebrandt végezte.

19 Lakóik is azonosak: Albert szásztescheni herceg, Magyarország helytartója és neje — Mária Terézia kedvenc leánya — Mária Krisztina. 1766-ban költöztek ide a pozsonyi palotába, amelyet nagyértékű fegyver-, kép- és metszetgyűjteménnyel (Albertina) pompásan berendeztek. A díszesebb bútorok, gobelinek és kárpitok többször vándoroltak Pozsony—Buda—Bécs között, egész 1780-ig, amikor Albertet Németalföld helytartójává nevezték ki és magyarországi rezidenciáit többé nem lakta. Ekkor a pozsonyi várpalotát 224