Budapest Régiségei 16. (1955)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Külföldi kerámia Magyarországon, XIII-XVI. század 147-197

47. kép. Bécsi lábas. XIII. sz. Budai palota 48. kép. Bécsi mázas lábas, állatfejes nyéllel. XIII. sz. v. Budaivár „als das von alter gewesen ist" ezzel szemben arra mutatnak, hogy az áru jelzése már régebben is szokás volt. 1949-ig a magyarországi leletek körében sem szerepelt olyan anyag, amelyről határozottan ki lehetett volna mutatni, hogy a XIII—XIV.-ik században készült. A budai vár ásatásánál napfényre hozott korai leletanyag, szerencsés lelőkörülményeinél fogva több esetben biztosan datálható, összetétele pedig számtalan kérdést vet fel, illetve tesz megoldhatóvá.

38 A palota díszudvarán, valamint a nyugati és keleti épületszárny szintje alatt sikerült nyolc sziklába vájt vermet feltárni. Ezeket használatuk felhagyása után a szertefekvő szemetes földdel töltötték fel. Az itt talált pénzleletek egyértelműleg bizonyítják, hogy a vermek leletanyaga egységes XIII. századi anyag. Öt veremben (12., 40., 45., 47., 59.) az ismert XIII. századi fehér kerámia mellett

39 szürke és grafitos fazekakat is találunk. Peremükön az eddig ismert bélyegektől eltérő jelzés látható. Ez a jelzés egy esetet kivéve nem is bélyegzővel készült, hanem valamilyen hegyes tárggyal, szabadkézzel metszették az edény peremébe, még kiégetés előtt. A szürke fazekak jelzésének legnagyobb része egy egyszerű kereszt alakú bevágás, néhány esetben talpaskereszt vagy A. betű (57. kép.: 58—62). Nincs okunk kételkedni abban, hogy ezek a peremjelzések a bécsi fazekasok hitelesítő jegyei, amelyek a későbbi bélyegek őseinek tekinthetők. A kereszt és a pólyáskereszt, a később is leggyakrabban használt osztrák címer jelzés első előfordulása kerámián; alkalmazása az áru bécsi eredetét és minőségét hitelesítette s a céhen belüli mesterek munkáját a kontár fazekasok készítményeitől a piacon is elválasztotta. Az 143l-es rendelkezések egy helye egyébként újabb megerősítése annak, hogy a fenti jegyekben az osztrák mesterek kezenyomát lássuk. Az „ain yeder hafner den schilt Österreich und sein marich slaken und sneiden sei...." szavak „slaken" kifejezése nyilván a bélyegzőnek az edényperembe való nyomására utal, míg „sneiden" kifejezés egyértelműleg arra mutat, hogy e részben a régi szokásokra egyébként is utaló szabályzat még megőrize a 150 évvel korábbi gyakorlat emlékét, amikor a mester a bélyeget még valóban bemetszette az edény peremébe. A korai bécsi edények legnagyobb része világosszürke cserépből van (75%), grafit használata csak 25%-nál mutatható ki. A fazekak a készítési technika tekintetében is fejletlenebbek, mint a XV. században. A mesterek már a forgókorongot használják az edények formálására, de az edényfenék felületének egyenetlensége arra mutat, hogy a kész edénynek a korongról való levágását még nem isme172