Budapest Régiségei 16. (1955)

TANULMÁNYOK - Holl Imre: Külföldi kerámia Magyarországon, XIII-XVI. század 147-197

45. kép. Bécsi edények a XIII. századból. Budai palota pecsét kifaragásakor az eredeti címerkép mellett külön egyéni jelzéseket (pont, kereszt, andráskereszt stb.) alkalmaztak a címerpajzsban. Felhasználásuk éppen a mesterségbeliek számára tette lehetővé az egyes műhelyek készítményeinek mindenkori szétválasztását. Más esetekben a címerképet nem bővítették, csak a pajzs külső alakját változtatták s ezzel tették a közös városi jelzést egyszersmind műhelyjeggyé is. Az ilyen műhelyjegyek a legtalálóbban a pénztörténet verde jegyeihez hasonlíthatók, amelyek alkalmazása az éremkép (címer, felirat) lényeges vonásait nem változtatja, s így a kívülálló számára lényegtelen, de a mesterségbeli számára a legfontosabbat: a készítő műhelyt fedi fel. Hogy az ausztriai perembélyegek címerpajzsában elhelyezett jelzések egyéni jelek — amelyeket talán a műhely fennállása alatt többször is megváltoztattak, bővítettek —, azt az 143l-es bécsi szabályzat következő helye is bizonyítja: .. .„ain yeder hafner den schilt Österreich und sein marich slaken.. . sol...". Bizonyítja az is, hogy a város jelzés pecsétjén kívül, külön elhelyezett második jelzést az átvizsgált többszáz darabon csak három esetben találtam. Miután az összegyűjtött új variációk sok esetben a Molthein által közölt típusok egyik-másikával szoros kapcsolatban állanak, számozásukat a lehetőség szerint úgy adtam meg, hogy ez a rokonság szembetűnőbbé váljon, de az eredeti számozás se változzék. Másrészt a csoportosítással arra a kapcsolatra is utalni akartam, ami köztük készítésükkor is fennállott. így valószínű, hogy pl. az 5, 5/1, 5/2 vagy a 39, 39/1, 39/2, 39/3-as jegyeket egy-egy műhely alkalmazta és változtatta meg, az idők folyamán a műhely életében beállott változások miatt. Feltevésünk szerint az eredeti jegyek megváltoztatásának folyamata hasonló lehetett ahhoz, ahogy a középkori orosz fazekasmesterek fejlesztették az edények fenékbélyegének alakját, illetőleg ahogy az orosz parasztok tulaj donjegyei variálódtak, amikor a fiú különválva apjától, átveszi annak jelzését, azt új vonásokkal gyarapítja, de az alapsémát megtartja.

35 Elsősorban a budai palota és az esztergomi vár leleteinek vizsgálata bizonyította be azt, hogy a bécsi fazekas szabályzatok rendelkezéseit jóval több jelenség magyarázatára lehet felhasználni, mint amennyire azt az eddigi kutatás tette. Eddig nem vették figyelembe azokat a megkülönböztetéseket, amelyeket az 143l-es szabályzat az edények minőségével kapcsolatban tesz. Molthein a bélyeges edények között csak grafitozott agyagú darabokat ír le, csupán a bélyegnélküli ivópoharak sorában közöl egy-egy barnára égetett cserépből készült és felületén grafittal bevont példányt. Szabó Kálmán már észrevette, hogy egyes darabok anyaga rosszabb minőségű, illetve nem tartalmaz grafitot. Azt, hogy ezek hol készültek, eldönteni nem tudta. 170