Budapest Régiségei 16. (1955)
TANULMÁNYOK - Györffy György: Kurszán és Kurszán vára : a magyar fejedelemség kialakulása és Óbuda honfoglaláskori története 9-40
során ilyen módon járt el pl. a transoxaniai és az Oxus és Indus folyó közti iráni államalakulatokkal. T'ong dzsebu kagán valamennyi meghódolt ország királyának hie-li-fa címet adott, egyszersmind egy tudun-t rendelt melléjük» hogy ez felügyeljen rájuk, kormányozza őket és ellenőrizze az adók beszedését. 48 A kettős uralom megjelenési formáit ezzel nem merítettük ki, hiszen ilyenfajta jelenségre a feudális és kapitalista társadalmak történetéből is hozhatnánk példát. A kettős uralom itt bővebben tárgyalt megjelenési formáinak tanúságaként azonban megállapíthatjuk, hogy ezek a társadalmi fejlődés különböző szakaszain, egymástól eltérő körülmények között jönnek létre; egymással okozati összefüggésben nincsenek még akkor sem, ha a kettősség több formája egyszerre jelentkezik; a társadalom fejlődésével, vagy akár kisebb történeti események hatása alatt megváltoznak, átalakulnak s a „kettősség" jellege elvész. A nomádok gondolkodásában gyökerező kettős királyság eszméje tehát szellemtörténeti konstrukció. Vizsgáljuk meg ezekután a kazár és a magyar kettős királyság kérdését. A kaz'ár uralom végső fokon türk eredetű. Mint fentebb láttuk, 628 táján a kazár kagán a nyugati türk kagán öccse volt. Minthogy a mohamedán források szerint a kazár kagán, ill. főkirály méltósága örökletes volt 49 , a kazár kagáni dinasztiát a nyugati türk birodalom alapítójának, Isztemi kagánnak nemzetségéből kell származtatnunk. 493 Igen valószínűvé teszi ezt a származtatást a türk és a kazár kágán felavatási szertartásának azonossága. Kínai forrás szerint a keleti türk kagánt oly módon avatták fel, hogy fegyveresei és főtisztjei egy nemezből készült hordozható ágyon kilenc körmenetet írtak le vele. Alattvalói minden kör után üdvözölték. Ezután az uralkodót lóra ültették és selyemzsinórral fojtogatták, miközben megkérdezték, hogy hány évig tud uralkodni. A fuldokló uralkodó hangjaiból alattvalói megítélték uralkodása idejének tartamát. 50 A kazár kagán felavatását Istakhrí és Ibn Haukal a következőképpen mondja el: ,,A midőn az (ünnepélyes) beigtatást végrehajtani akarják, a khakant elővezetik s egy selyemzsinórral fojtogatni kezdik; a mikor a fulladáshoz már közel van, megkérdezik tőle hány évig akar uralkodni, mire kinyilvánítja, hogy mennyit; ha e határidőn belül hal meg (nem bántják), de ha ezt túléli, megölik". 51 A türk és kazár beiktatási rítus azonossága csaknem kétségtelenné teszi, hogy a kazár kagáni dinasztia mágikus, szakrális rítusaival egyetemben türk eredetű. Maga a kettős királyság azonban nem türk eredetű intézmény, hanem egy társadalmi fejlődés eredménye, amely a kazár nép kialakulása során jött létre. Midőn a kazár kagán — a nyugati türk kagán öccse — 628-ban először megjelenik, mint népének önálló katonai vezetője tűnik fel, s a hatalom ugyanúgy nem alkirály kezében összpontosul, mint a türköknél. A kettősség, amint ez a IX— X. századi mohamedán és görög forrásokban megjelenik, a későbbi századokban alakul ki. Konstantinos Porphyrogennetos szerint Theophilos császár uralkodása idején (829—842) a kazárok kérték Sarkéi vár felépítését és ennek érdekében a kagán (#ayávo;) és Kazária bégje {níy) követséget küldött Bizáncba. 52 IX. századvégi állapotot tükröz Dzajhânï leírása, amelyet Ibn Rusta és Gardïzï tartott fenn lényegében azonos szöveggel. Eszerint a kazár főkirály, a %a%at %aqan nem egyéb puszta címnél, míg a hatalom., a kormányzat és a hadsereg vezetése a király kezében összpontosult, 53 akinek címét Ibn Rusta Aysha; Gardïzï Abshad alakban őrizte meg. 54 s; Az utóbbi névben valószínűleg a sad méltóságnév rejlik. 55 Ibn Fadhlan 922-i útjának leírásában elmondja, hogy a kazárok királya, a nagy kag&nfxagan) négy hónaponként egyszer jelenik meg alattvalói előtt; míg helytartója, a bég (%aqan bh) kormányoz, vezet hadat s alá vannak rendelve a szomszédos népek uralkodói. Mezítláb jelenik meg a nagy kagán előtt s ilyenkor egy fáklyát gyújt meg előtte. A bég alá van rendelve a kündü kagán (kndr %agan), s ez alatt áll a d\anmgir. A főkirály csak negyven évig uralkodhat, ha ezt egy nappal is túlélte, alattvalói megölik, mert azt mondják, hogy értelme meggyengült. 56 istakhrí (f951) és Ibn Hauqal (977 körül) szerint a kazár kagán elzártan él, a tényleg uralkodó király (malik #azar) csak államügyekben érintkezik vele. A kagán méltósága egy meghatározott nemzetségben öröklődik. Ünnepélyes beiktatását fentebb ismertettük. Sírját szentnek tekintik. 57 Mas'udi (f 956 vagy 957) szerint a főkirály, vagyis %agan palotájába bezárkózva él, helyette a király (malik) kormányoz. Ha a népet valamely csapás éri, a főkirályt megölik. 58 Az itt felsorolt adatokból megállapítható, hogy a kazár kettős királyság belső fejlődés eredményeképpen jött létre. A kettős uralom kialakulását és a szakrális jelleg fokozatos erősödését ugyan
