Budapest Régiségei 16. (1955)
TANULMÁNYOK - Feuerné Tóth Rózsa: Kassai István Budán 135-145
FEUERNÉ TÓTH RÓZSA KASSAI ISTVÁN BUDÁN A budaszentlőrinci pálos kolostor területén lefolyt ásatások felszínre hozták a XIV. század elejétől a XVI. század első feléig fennálló épület alapfalainak egy részét. 1 A nagykiterjedésű épületegyüttes teljes feltárására eddig még nem került sor. A gyönyörű fekvésű, egykor fényes kolostorépületet ma már csak az alapfalak csonkjai jelzik. 2 Az ásatásokból előkerült és a környékbeli házak falaiból kibontott faragott kövek meghatározása az anyag igen kis részében történt meg. Budapest területén kevés olyan középkori műemlék van, amelynek építéstörténetéről olyan hiteles XVI. századi forrás tudósítana, mint a pálos krónikás: Gyöngyösi. 3 E tanulmány a kolostor emlékanyagából néhány építészeti részletet kíván kiemelni az 1486—92-es évek közé eső időből. A Mátyás király korabeli gótikus építészet fényes korszakot jelent műtörténetünkben. A gótikus építkezés ebben az időben sajátos, nemzeti jelleget mutat. Amikor a nyugati országokban a „flamboyant" tombol, nálunk kiegyensúlyozott, szertelenségektől mentes gótikus formaképzés uralkodik. Még a XV. sz. végén, sőt a XVI. sz. elején sem burjánzanak el a díszítőelemek, hanem barátságosan szélesednek reneszánsz formákkal. A budaszentlőrinci kolostor töredékei méltó képviselői annak az egészséges építőszellemnek, amelyet a csütörtökhelyi kápolna és a kassai székesegyház korabeli részletei épen őriztek meg számunkra. Budán, Mátyás székhelyén a Nagyboldogasszony templom déli tornyán kívül alig maradt fenn valami ebből a korszakból. Az is csak erősen restaurált formában. Mátyás udvarának építészetét — úgy vélték régebben — teljesen a reneszánsz uralta. A budavári ásatások bebizonyították azt, hogy a két stílus békésen megfért egymás mellett még a királyi palotában is. A gótikus budai építőműhelyek ekkor még országos viszonylatban is fontos központot jelentettek. Gerevich László megfigyelése szerint 4 a budavári ásatás emlékanyagában van néhány olyan faragvány, amely Kassai István jelenlétére utal. Kassai István a kassai dóm építőmestere, Mátyás király építésze volt. A múlt század végén megindult kutatás a felvidéki városok levéltáraiban számos olyan feljegyzésre, oklevélre bukkant, amelyek a neves építész és szobrász életét és munkásságát jelentős mértékben megvilágítják. Ezek alapján hitelesen személyéhez kapcsolható műve a bártfai szent Egyed templom szentségtartója (1. kép) és a szentély boltozata. A kutatók a hiteles munkára és az okleveles adatokra támaszkodva a XV. század végi felvidéki műemlékek jórészét Kassai István nevével fémjelezték. Az attribúciók egy része bizonytalannak látszik azért, mert a hiteles művek nem tartalmazzák a mester teljes formakincsét, viszont az összehasonlításnál csak ezeket vehették figyelembe. A budaszentlőrinci kőtöredékek között Kassai István nyomait keresve mi is csak a bártfai alkotások, főként a gazdag díszítésű szentségtartó minél részletesebb vizsgálatával érhetünk el eredményeket. Gyöngyösi, a budaszentlőrinci pálos krónikás megemlékezik a kolostorban 1486 és 1492 között lezajlott építkezésekről. Ekkor kapcsoltak a kolostor templomához északról és délről 5 " 6 egy-egy kápolnát (2. kép). Az ásatások feltárták mindkettő alapfalait. „In situ" részlet sajnos nem maradt fenn, de a kolostor építéstörténetének ismeretében a felszínre került töredékek között találunk néhány olyan faragványt, amelyek formai és technikai vizsgálat alapján a két kápolna építési idejébe illeszthetők. Ezek között különös figyelmet érdemel egy keménymészkő szentségház töredéke 7 (4. kép). A négyzetalapú szentségházrészletnek eredetileg mind a négy oldalát szamárhátíves keretű vakmér135
