Budapest Régiségei 16. (1955)
TANULMÁNYOK - Nagy Emese: Zsigmond király budavári Friss-palotája 105-134
egységes faragványcsoportot, amelyekhez hasonló darabokat másutt nem, vagy csak elvétve ismerünk. Ezek minden valószínűség szerint valamely közeli épület maradványai. Legjellemzőbb példa erre a reneszánsz anyag, amelynek legnagyobb része a palota keleti oldaláról került elő, onnan, ahol a források szerint a legnagyobb Mátyás-kori építkezések voltak. Ha pedig a reneszánsz anyag ezt bizonyítja, hasonló jelenséget feltételezhetünk a gótikus faragványok esetében is. A Friss-palota környékén nagyobb, egységes jellegű faragványcsoportok kerültek elő a Dunához lefutó fal melletti feltöltésből, a Lőportorony előtti területről, a kelet-nyugati irányú pince területéről és a Szárazárok belsejéből. Jellemzőik az igen nagy méretek, aprólékosságot nélkülöző részletformák, monumentális hatás. Mind méreteikből, mind pedig megmunkálásukból látszik, hogy igen komoly, nagyszabású épület tartozékai lehettek. A részletformák különbözősége mellett is világosan tükröződik rajtuk az egységes elgondolás és irányítás, így joggal következtethetünk arra, hogy ugyanarról az épületről kerültek a feltöltésbe. 14 Az eddig említett forrásokból megtudtuk, hogy a királyi várnak melyik udvarában helyezkedett el a Friss-palota és láttuk, hogy milyen építészeti részletek és faragványok kerültek elő a forrásokban említett területen. A következő lépés a palota egyes részleteire vonatkozó írott adatok ismertetése és ezek összevetése a leletekkel. Csakis így kísérelhető meg a palota pontosabb lokalizálása és esetleges rekonstrukciója. A leírások szerint a palota erős falakból épült, 15 45 lépcsőfok mélységbe nyúlt le 16 és egy címerekkel díszített torony tartozott hozzá. 17 Az épület legnagyobb részét a lovagterem foglalta el, amelynek méreteit is megadja az egyik forrás. 18 Ehhez hasonló nagy terem húzódott az emeleten is. 19 A lovagterem mellett téli ház (hypocaustum) helyezkedett el. 20 A teremhez Mátyás olasz módra külső lépcsőt építtetett. 21 Szépségét a páduai városháza nagyterméhez hasonlítják. 22 Ha ezekből a leírásokból további következtetéseket akarunk levonni, a lovagteremből kell kiindulnunk, mert reprezentatív jellegénél fogva ez volt a palota legjelentékenyebb része, de azért is, mert a méreteire vonatkozó utalások képezhetik elsősorban következtetéseink kiindulópontját. Seybold leírása szerint a terem hossza 100, szélessége 25 lépés, ami körülbelül 70 X 17,5 m alapterületet jelent. A boltíveket nyolc kőoszlop tartotta. 23 Lia a forrásokból adódó oszlopközöket összehasonlítjuk a keleti oldalon lévő nagy oszlopok egymástól való távolságával, azt látjuk, hogy a két méret néhány cm különbséggel megegyezik. 24 Ezekután, ha rámérjük a térképre a nyolc oszlopot — figyelembe véve a legkülső, keleti fal törését, amit minden bizonnyal a korábbi falhoz alakítottak — azt látjuk, hogy az így elhelyezett épület a kelet-nyugati irányú pince közelében ér véget úgy, hogy a pince fölé képzelt egy traktus szélességű épület mellett kb. még egy hosszirányú folyosó számára marad hely (14. kép). Ez a folyosós megoldás -— ami az egy szobasoros épületekben a kényelmes közlekedést biztosítja — gyakori a középkori váraknál. Visszatérve azonban egyelőre még az észak-déli irányú épületre: az eddigiekből megállapítottuk tehát azt, hogy az oszlopok távolsága megfelel a forrásokban említett méreteknek s az így térképre vetített épület éppen kitölti a rendelkezésünkre álló teret. A két épület összeér és zárt középkori udvart alkot. Mielőtt azonban továbbmennénk, meg kell néznünk, hogy nem képzelhető-e el a rekonstrukció fordítva, úgy, hogy a lovagtermet a kelet-nyugati irányú épületben helyezzük el. A pince boltszakaszainak egymástól való távolsága nem sokban különbözik az előbbi oszlopok közeitől, így elvben ezek fölött a pincék fölött is elképzelhető egy olyan terem, amelynek nyolc oszlopa nagyjából a forrásokban említett hosszméretet adja. A Rabatta-félé térképen jelzett kaputorony, amelyen keresztül a Friss-palota udvara megközelíthető volt, az északi lezáró fal nyugati oldalán helyezkedik el úgy, hogy a 70 m hosszúságban elnyúló épület kb. a torony sarkáig érne, tehát nem zavarná a bejárást. Ebben az épületben azonban mégsem lehet a lovagterem, egyrészt, mert a térképek a mi oszlopaink helyén jelölik a lőporraktárat, 25 ami a lovagterem alatti pincékben, ill. a török időkben már bizonyára magában a teremben helyezkedett el. A Marsigli által jelzett 45 lépcsőfok mélységbe lenyúló „arsenale grande" is csak itt képzelhető el, a 45 lépcsőfok ugyanis pontosan megfelel az oszlopok és a hozzájuk számított boltozat magasságának. 26 De fekvés és kilátás szempontjából is sokkal szerencsésebb a lovagteremnek a keleti oldalra való helyezése. Ez megfelel az általános középkori szokásnak, amely szerint a lovagtermet a palota legszebb fekvésű helyére építik. Egyébként is nagyon idegenkednek az északi fekvésű ablakoktól. Az udvar 109
