Budapest Régiségei 16. (1955)

TANULMÁNYOK - Nagy Emese: Zsigmond király budavári Friss-palotája 105-134

NAGY EMESE ZSIGMOND KIRÁLY BUDAVÁRI FRIS S-PALOTÁJA A budavári királyi palotán folytatott különféle építkezések között igen jelentékeny szerep jut azoknak az épületrészeknek, amelyeket Zsigmond király emelt. Nagyságukról és szépségükről nagyon sok forrás tesz említést. Zsigmond — amint azt a forrásokon kívül az in situ és az ásatási leletanyag is bizonyítja — a palotának majdnem egész területén építkezett, a legnagyobb és legjelentékenyebb épület mégis az ún. Friss-palota volt. Zsigmond király Friss-palotája a kutatások legújabb állása szerint a palota második udvarán, a Szárazárok és a Csonkatorony között helyezkedett el. Pontos helyét az udvaron belül nem határozzák meg, de Balogh Jolán következtetései szerint az udvar keleti oldalán húzódott, vagy a Dunával párhuzamosan, vagy L alakban.

1 A forrásokban megjelölt területet mind a törökkori, mind a későbbi térképek és metszetek üresen hagyják. Ennek oka, hogy Zsigmond Friss-palotáját már II. Ulászló idejétől kezdve lőporraktárnak használták,

2 1578-ban villámcsapás súlyosan megrongálta,

3 1686. júl. 22-én pedig felrobbant.

4 A két robbanás közül már az első nagy károkat okozott a Friss-palotában: alátámasztják ezt a metszeteken és a térképeken kívül az ásatások eredményei is. A Szárazárok belsejében egy 1560 körüli pénzekkel datált egységes rétegben igen komoly faragványok kerültek elő, amelyek minden bizonnyal a Friss-palotához tartoztak

5 és az 1578-as robbanáskor kerültek az árok aljára. Maradt azonban két metszetünk, még a robbanások előtti időből: a Schedel-krónika 1470 körül készült ábrázolása (1. kép) és az 1541-es Erhardt Schön-féle metszet (2. kép), amelyek még feltüntetik a Friss-palota épületeit.

6 Az előbbin a palota két jobboldali épülete tartozik területünkhöz

7

. A szélső, város felőli épület oromfalával fordul a Duna felé, tehát a várárokkal párhuzamosan kelet-nyugati irányban húzódik, míg a mellette lévőnek észak-déli irányú tetőgerince a Dunával párhuzamos elhelyezkedésre utal. Ehhez a keleti oldalán íveken nyugvó, erkéllyel díszített épülethez délnyugatról még egy kisebb toldalékszárny csatlakozik. Az Erhardt—Schön-féle metszet a nyugati oldalról állítja elénk a királyi várat. Mivel az ásatások igazolták a palota déli oldalán feltüntetett épületek hitelességét — hasonlóan a Schedel-krónika ábrázolásához -— itt is hihetünk az északi részletek épületelosztásának hűségében. Legfeljebb a kisebb részletformák bemutatásánál lehetnek nagyobb pontatlanságok, erre utal a baloldali épülethomlokzat közepén feltüntetett oromzat — amelynek formái idegenek a gótika formanyelvétől —, valamint a felületesen odavetett ablaknyílások is. Ëzen a metszeten a Friss-palota két épületszárnyát elválasztja egymástól a Csonkatorony. A valóságban a jobboldali épület is északra fekszik s a torony csak azért került a kettő közé, mert a rajzoló nem pontosan nyugatról, hanem délnyugatról készítette vázlatait. Az épületek iránya megegyezik a Schedel-krónika épületeinek irányával. A palotának már a robbanások utáni állapotát mutatja a harmadik metszet (Juvigny, 1686). (2/a kép). Itt a kérdéses helyen jó állapotban lévő épületek már nincsenek, a még fennálló romok azonban megfelelnek az előbbi két metszeten talált épületeknek. A 93-as számmal jelzett maradvány — a felrobbant „Domus Armamentaria" — egy, a Dunával párhuzamosan futó épületre utal, ettől jobbra pedig, valamivel hátrább, keskenyebb homlokzat romjai emelkednek a magasba. A környező bástyafalakból csak a XVI. században épült kerek sarokbástya alsó falrészletei mutatkoznak ez utóbbi épület alatt. A hegyoldalt a felrobbant épületek törmelékei borítják. 105