Budapest Régiségei 15. (1950)

Nagy Tibor: A sárkeszi Mithraeum és az aquincumi Mithra-emlékek 45-120

XXIII.)] : »Mithra reigns between the moon and the sun.« 98 Feltűnt ez már Fr. Sahnak is (i. m., 76. 1., 2. jz.) A mithraikus istenségek ábrázolására fontos még az egyik ostiai felirat (Année épigr. 1924, 119. sz.), amely Ahura Mazdah trónuson ülő márványszobráról tesz említést : deum vetusta religionej in velő formátum et umore obnubi/latum marmoreum cumjthrono omnibusq ornamentis. . . fecit. 9 9 V. ö. Celsus, Origenesnél (MSG. 9., col. 1324—5.) íoo Fr. Cumont, T. et M. I. 167. 1. Néha, mint pl. Mon. 167. esetében, félholdra emlékeztet. Kzzel szemben e szkematikus ábrázolások bárka jellegét igazolhatják olyan részletezőbb képek, mint amilyeneket a küstendili (Saxl, 96. kép), kölni (Fr. Fremersdorf, i. m., 2. kép) és két apulumi (Mon. 194., 195.) reliefeken láthatunk. íoi V. ö. a kumanovoi és rustschuki (Saxl, 93. kép) reliefeket. 102 Érdemes talán megjegyezni, hogy a Mon. 192. az oltárok, a kunyhó- és a bárkajelenet előtt ábrázoltatnak. Lásd még a kölni töredéket. i os Hogy ennél a cselekménynél a víz princípiuma a bikával szemben, mint ellenséges elem lépett-e föl, mint ahogy a kunyhó jelenetnél a tűz, vagy segítőleg, homályban marad. A második valószínűbbnek látszik. 104 Fr. Cumont, T. et M. I. 166., 306., Die Mysterien des Mithra. 123. sk. 11. — P. Wendland, Die hellenistisch-röm. Kultur. 1912. 431. 1. E. Wüst, PWK-RE. 30. Hb. 1932. 2138. h., fogalmazása talán a legélesebb : »Mithras ist der Vermittler zwischen Ahura-Mazda und den Menschen. In dieser Eigenschaft beschützt er das Leben auf der Welt vor der Dürre, die Ahriman sendet; er entlockt mit seinem Pfeilen dem Stein den Wasserquell.« los A rajnavidéki táblákon az elrendezés ismeretesen össze van zavarva. Lásd T. et M. I. 164. 1., 4. jz. 106 Pl. Mon. 251. d, 3°. 107 Mon. 187. sz. emléken az isten mögött álló alak jobbjában egy íjhoz hasonló, hajlított tárgyat tart. los Kiég néhány példára utalnunk. Sziklaszületés : Mon. 69., 231., 235. b, továbbá az idézett poetovioi szobormű. —• Kunyhójelenet : lásd föntebb, 79. jz. Transitus : lásd a konjicai reliefet (T, et M. I. 170.1.) és a durai falfestmények taurophoros akolythosát. •—- Lakomajelenet : lásd a heddernheimi nagy oltárkép hátoldalát. íoo Mon. 246., f. 10. — Jó részletfelvételét közli Saxl, 170. kép. no Lásd alább 139. jz. m Drexel felismerése után Fr. Behn i. m., 14. 1., Fr. Saxl, i. m., 78. 1. Különösen világos e tekintetben a besigheimi relief. Mon. 242., a, 3°. 112 Bizonyítóanyagot közöl Cumont, T. et M. I. 160. 1., továbbá R. Eisler, Weltenmantel und Himmelszelt. II. 1910. 611. sk. IL, Fr. Boll, Kultur der Gegenwart. III. 3., 3. Leipzig—Berlin, 1921., 2. 1., Fr. Drexel, Vom mithrischen Kosmos. 7. sk. 11. 113 Lásd mindenekelőtt Mon. 97 1. 114 A rajnavidéki szoborműveken jelentkező felhőábrázolásokat viszont az égnek, mint kőboltozatnak a görög-római művészet szellemében való kifejezésének tarthatjuk. us Lásd Fr. Saxl. i. m., 771., aki azonban az osterburkeni föntebb idézett jelenet összefüggését nem ismeri fel a szokásos íjazás jelenetével. ne M.Rostowzew, Röm. Mitt. 49. 1934. 189.1. 117 Saxl, i. m., 54. 1., 3. jz. us Fr. Cumont, T. et M. I. 166. 1. után különösen hangsúlyozza ezt Fr. Saxl, i. m., 76. 1. us V. ö. Mon. 139., 189. 120 Mon. 153., 167., 173., 220. — Saxl, i. m., 96. kép. — A dieburgi oltárkép kettős Transitus-jélenetére lásd : Fr. Behn, i. m., 14. 1. Megfelelőit megtaláljuk a durai freskón (Fr. Cumont—M. Rostowzew, i. m., XVIII. tábla, 1. kép), azzal a különbséggel, hogy bikaölés után nem az isten, hanem a két akolythos cipeli az élettelen állatot. (V. ö. ehhez a konjicai relief taurophoros akolythosát.) •— A dunavölgyi emlékeken nem lehet különbséget tenni a bikát cipelő, vagy maga után vonszoló Mithra képtípusai között. iái V. ö. Fr. Cumont, T. et M. I. 171. 1. 122 Recherches sur le symbolisme funéraire des romains (Bibl. d'archeol. et d'hist. XXXV. 1942.) 168. 1., 2. jz. — Lásd még Saxl, i. m., 56. sk. 11. 123 A Transitus egy további jelentésére, amikor, mint az emberi megpróbáltatások előképe fogható fel, lásd Cumont meghatározásait : T. et M. I. 305. 1. és Die Mysterien des Mithra. 122 1. 124 Hasonlóan: Mon. 122., 165., 187., 220., 221. 125 Felsorolásukat adja Cumont, T. et M. I. 170. 1., 2. jz. 126 G. Kazárom, Bull, de la Soc. arch, bulgare. II. 1911. 46. sk. 11., 1. szám. 1. kép = Saxl, 96. kép. V. ö. még ezt a jelenetet a kumanovoi táblán : N. Vulic, i. m., 187. 1., 6. kép. Budapest Régiségei XV — 7 97