Budapest Régiségei 15. (1950)

Nagy Tibor: A sárkeszi Mithraeum és az aquincumi Mithra-emlékek 45-120

Az isten alakja ugyancsak jól proportionalt, ha az arányok kissé nyomottak is. Oltárképünk Mithrát, mint erőteljes ifjút ábrázolta, akinek súlyos alakja el is hiteti a szemlélővel a bika legyőzésének valóságát. Az isten arcát hullámos hajkorona fogja körül, amely felül, a homloknál egy háromszögalakú felületet szabadon hagy. Az arc lefelé elkeskenyedik és energikusan előreugró állban végződik. A keskeny száj- és állrészt, továbbá az egyenesvonalú orrt bemélyített barázdák különítik el az arc többi részétől. A nagy, kiugró szemgolyók kifejezéstelenül ülnek a szemüregben. A pupillákat kis, bemélyített pont jelzi, míg a szemhéjak feltüntetése elmaradt. Mithra fejét nem a napisten felé fordítja, hanem a képsíkból kifordítva, a magasba mered. Az isten, valamint a két akolythos arcán is merev, mondhatni hieratikus nyugalom ül, amely az egész jelenetnek, ennek jobbfelé irányuló mozgása ellenére is, sajátja.

224 Ez a merevség csupán külsőleges eszközök igénybevételével, mint az ívekben hajló ruharedők, oldódik fel kissé. Reliefünk Mithra-fejét ha összehasonlítjuk az újonnan feltárt aquincumi mithraeum Severus-kori kultuszszobrával,

225 akkor ez az összevetés meggyőzően mutatja, hogy a sárkeszi oltárkép korábbi ennél. Ez utóbbin ugyanis még nem érződik az a késő-antoninuskori művészeti áramlat,

226 amely pedig a II—-III. század fordulóján Aquincum kőfaragóműhelyeibe is utat talált s az aquincumi oltárképre is ráütötte bélyegét. A sárkeszi tábla alakjainál a testarányok még sokkal nyomottabbak, mint a Severus-féle dinasztia korának más aquincumi domborműves emlékein.

227 Másrészről az arc modellálása, az előreugró áll és a keskeny száj rész olyan vonásokat mutatnak, amelyeket viszontlátunk az új, Severus-korabeli kultuszképen is. A sárkeszi reliefet az elmondottak után a II. század utolsó harmadába helyezhetjük

228 s az egyik aquincumi műhely alkotásának tekinthetjük. Fejtegetéseink eredményeit a következőkben foglalhatjuk Össze : Szentélyünk a Sárkeszi közelében kimutatható romanizált bennszülött telep határában, a II. század utolsó évtizedeiben épült. Időmeghatározásunkat az is. támogat ja, hogy a mithraeum területén Hadrianus egy igen kopott középbronza és egy II. századi firmamécses került elő. A korai 88