Budapest Régiségei 15. (1950)

Nagy Tibor: A sárkeszi Mithraeum és az aquincumi Mithra-emlékek 45-120

symbolika további elemeit is hozzáadják. Ilyen teljes szimbolikus reliefábrázolást eddig mindössze csupán egy apulumi dombormuről ismerünk (Mon. 193.). Italia ezzel szemben éppenúgy, mint a mythikus-történeti mellék jelenetek kiválasztásánál, szűkszavúbb megoldást kedvelt. Megelégedett ugyanis az oltárok és fák

205 vagy pedig az oltárok és tőrök

206 egymással váltakozó ábrázolásával. Ez a megfigyelésünk súlyt nyer, ha a sárkeszi táblára tekintünk, ahol az elemeknek ugyancsak nem a teljes, hanem ezt az Italiában kedvelt leegyszerűsített symbolikus ábrázolását találjuk meg. Amikor pedig oltárképünk más sajátosságai is, így pl. a dadophorok típusai, a bika testén látható széles szalag Italia felé utalnak, igen valószínűnek kell tartanunk, hogy táblánk előképét végső fokon Italia szolgáltatta. Az ilyen elemsymbolikával gazdagított táblák mindeddig hiányoztak Pannónia északkeleti vidékén. Itt ismeretesen a kisméretű, négyszögletes vagy felül lekerekített és csupán a bikaölés jelenetét tartalmazó táblák voltak az uralkodók, amelyek az ú. n. régebbi táblatípusnak felelnek meg. A következőkben most még két másik domborművet mutatunk be, mindkettőt Pannónia északkeleti vidékéről, amelyek a sárkeszi oltárképpel azonos, az elemsymbolikával bővített táblatípust képviselik. 11. kép. — A Székesfehérvári Múzeumban őrzött töredékes oltárkép. Az első ezek közül a Székesfehérvári Múzeum egy még publikálatlan töredéke. Négyszögű kőhasáb, anyaga mészkő. 43 cm magas, 62 cm széles és 36 cm vastag (11. kép.) Közelebbi lelhelye ismeretlen.

207 Ezen az igen 82