Budapest Régiségei 15. (1950)

Nagy Tibor: A sárkeszi Mithraeum és az aquincumi Mithra-emlékek 45-120

Az isteni gyermek születése a mithraikus művészet egyik legkedveltebb témája. Ezzel kezdődik a Mithras-Vita elbeszélő sora, a többi sokjelenetes dunavölgyi relieftáblán is. A jelenet vallásos értelmezésére elegendő csak Cumont nagy összefoglaló munkáira utalnunk.

94 4. és 5. jelenet hiányzik. A 8. képen bemutatott kiegészítésünkön e helyen az ú. n. pásztor jelenetet, továbbá az olymposiak alakjában jelentkező iráni-babyloniai istenségek

95 egy csoportját helyeztük el. Bzek közül az első, mondhatni, sohasem hiányzik a sokjelenetes dunavölgyi táblákon s megtalálható a sárkeszi koronggal rokon kumanovoi, sisciai és heddernheimi domborműveken is. Bz utóbbiakon a pásztorjelenet után, a felső képsáv középső helyén ugyancsak három, vagy több istenalakot faragtak ki s ez a körülmény kiegészítésünk helyességét a bizonyosság határára emeli. Míg azonban az ú.-n. pásztor jelenetnek Mithra születéséhez s ezzel a Mithras-Vita elbeszélősorához való tartozása a besigheimi reliefek alapján

96 nem vitatható, addig a synkretisztikus istenalakok megjelenése ezen a helyen kétségtelenül megbontja Mithra cselekedeteit történeti egymásutánban elbeszélő képsor folyamatosságát. A virunumi tábla

97 ugyan egy más összefüggésben mutatja az olymposiak csoportját, ez a relief azonban csak kivételnek számíthat az egymástól független dunaés rajnavidéki emlékek nagyobb számával szemben, amelyeken az istenalakök ugyancsak a Mithras-Vita első ciklusába ékelődve a felső képsáv középső helyét foglalják el. Bnnek az ábrázolásnak a tárgya nem a Mithras-Vita képsorából való, hanem e misztériumvallás tanításának egy másik rétegéből. Az istenalakok reprezentatív álló tartásban vagy, mint a sisciai táblán, trónuson ülve szenvtelenül tekintenek alá

98 a sublunáris szférában lejátszódó cselekményekre. A kosmos felett, a hét kis oltárral jelzett planéták világa után a legfelső, a nyolcadik régióban trónol ez a mithraikus istenvilág. Az emlékeken ez a gondos elrendezés az egymásfölé rétegződő égi régióknak mithraikus tanítását kívánja kifejezni.

99 6. jelenet. A IV. számú töredék jobboldali, felső részén egy ívelt pálcatagot látunk. Bzt azon bárka töredékének tekinthetjük, amelyben a bika nyugodott, amikor a dunavölgyi reliefek túlnyomórésze a bárkát a korongunk ábrázolásával egyezően, ilyen szkématikus, félköríves formában adja vissza.

100 Jelenetünk a dunavölgyi ábrázolásokra jellemző, 5« 67