Budapest Régiségei 15. (1950)

ÉRTESÍTŐ - Szilágyi János: Nagy Lajos (1897-1946) 587-591

GARÁDY SÁNDOR 1871-1944. • Garády Sándor, Buda művészetének és történetének egyik leglelkesebb kutatója, 1944-ben az ostrom idején bombatalálattól beomlott házban pusztult el, szaporítva a fasiszta vérengzések ártatlan áldozatainak sorát. Kitűnő kutatót vesztettünk Benne, akinek ásatásai művészettörténetünk egyik legelhanyagoltabb, dilettantizmustól és szellemtörténeti eszmefuttatásoktól meghamisított területére, a budai középkorra derítettek fényt. Nagy jelentősége gyakorlati módszertanában és a tudományos munkához való viszonyában van. Ásatásait a legpontosabb leletfelvétel, a legegyszerűbb anyag értékelése és minden idealista felfogástól mentes feldolgozása jellemezte. Munkáját mint nyugdíjas mérnök, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül végezte. Rövid életrajza régészeti munkásságának világosabb megértéséhez is elvezet. 1871-ben született. Érdeklődése először a műszaki tudományok felé vonzotta, mérnök lett, majd nagy vasútépítkezésekben vett részt. 1903-tól a kereskedelmi minisztérium vasúti és hajózási osztályán dolgozott a hatalmas iramban fejlődő közlekedésen. Több komoly műszaki tanulmánya jelent meg a közlekedés kérdéseiről. Beutazta Európa jelentékeny részét, innét származhatott érdeklődése a művészet és régészet iránt. Régészettel már mint idősebb ember kezdett foglalkozni, azután, hogy még tetterejének teljében nyugdíjazták a forradalomban öntudatosan vállalt szerepe miatt. Érdeklődése először Árpád sírjának kutatása felé fordult, ezen a tárgy választáson még a dilettantizmus érződik. Kutatásai később már helyesebb irányba terelődtek. A történeti teljességhez, a kis és szerény leletek különös megbecsüléséhez munkásságának későbbi idejében jutott el. Eletének egyik kiemelkedő műve a Hidegkúti-úti Mátyás-kastély feltárása. A magyar renaissance e kiváló emlékének feldolgozásán a további évek folyamán állandóan dolgozott. Ásatásai Buda topografiájá5,96