Budapest Régiségei 15. (1950)

ÉRTESÍTŐ - Turányi Kornél: A Fasori Díszkertek 579-585

meg, hogy segítenie kell valakin, és az akkori antiszociális szabályokkal szemben bátorsága és bölcsesége is volt ahhoz, hogy megtalálja a segítés tartós útjait. Szinte egyedül állott demokratikus magatartásával is azon a régész nemzedéken belül, amelybe beleszületett ! Nem követelte meg az úri »három lépés távolság« betartását senkitől sem. Ásatási munkásaival együtt izzadott, együtt járta a római erődláncolatot, a limes-t kutató körútjait a főváros körüli dunaszakaszokon. Velük és fiatal szaktársaival kollektive megbeszélte a megfigyeléseket, egy volt azokkal étele, itala és asztala. Eredményekben, meglátásokban és szerencsés ásatási leletekben dús életpályájának alighanem egyik titka ez lehetett! Kiemelkedett kora archaeologus-nemzedékéből azáltal is, hogy nem élt a régi típusú tudós elefántcsont-tornyában, hanem súlyt helyezett tudománya népszerűsítésére, szívesen adta át gazdag tudása javát a múzeumot látogató csoportoknak, azok készséges vezetése révén Aquincum emlékei között és szívesen származtatta át szaktudását és módszeres fogásait a legfiatalabb nemzedéknek, ezek türelmes és szakmai irigységet nem ismerő tanításával, szolgálatkészségével. Távol állott tőle minden nagyképűség és így szerénységével és hivatásérzésével mind behatóbban mélyítette el és szélesítette ismeret- és problémaköre skáláját, egyben példát mutatott nekünk az önfeláldozó, szórakozást, sőt esetleg a családi életet is másodsorba helyező tudományos munkásságra. Nagy Lajostól tanultuk meg, akkori fiatalok, a múlt társadalmak emlékei — szeretetét is, az igazság kutatása végett. Azonban az én megilletődött szavaimnál méltóbban beszélnek Nagy Lajos érdemeiről és munkás életéről az Ö (mintegy másfélszázat kitevő) tanulmányai, könyvei és egyéb szakirodalmi művei. Nagy Lajos problémacsoportjai, amelyek terén ásatási és szintetikus eredményeivel jelentősen előbbre vitte a magyar főváros és egyáltalán a hazai, provinciális régészet kutatását, hosszabb felsorolást igényelnek : A) Az antik zenetörténet (az aquincumi orgona rekonstruálása és mintaszerű ismertetése) ; B) Az aquincumi és a pannóniai iparművészet és a díszítő művészetek jellege és eredete (falfestés, stukkó, mozaikpadozatok, reliefes kerámia, áttörtművű bronzok stb.) ;