Budapest Régiségei 15. (1950)
ÉRTESÍTŐ - Turányi Kornél: A Fasori Díszkertek 579-585
eső oldalán állott Szepessy Ferenc villája. Szepessy Ferenc 1845 tavaszán Hild Józsefet, a Uoyd-palota és a lipótvárosi plébániatemplom építőjét bízta meg, hogy a nemrég vásárolt telkén számára villát építsen. Hild építési tervét a Szépítő Bizottmány 1845 április 10-én hagyta jóvá. Az eddig felsorolt villák építőmestereikre jellemző klaszszicizáló stílusban épültek. Pisztory, Döring és .Szepessy villáját a jellegzetes portikusz és az oszlopsoron nyugvó tympanou jellemzik. Építészeti szempontból érdekes Liedemann Sámuel kerti háza, amely Zofahl Lőrinc terve szerint 1840-ben lett kész. Hllipszisformájú alaprajza rokokó kastélyokra emlékeztet. 1849 májusának nehéz napjaiban, mikor Hentzi ágyúi Pestet lőtték, a polgárság módosabbjai fasori villájukba vonultak vissza, ugyanakkor a pesti nép a liget fái alatt tanyázott, itt keresve az osztrák ágyúk lőtávolságán túl biztos menedéket. Az abszolutizmus idején a fasori telkek néhány kivételével már mind beépültek. A szőlők eltűntek, helyüket díszkertek foglalták el. Feldmann az 1855-ben kiadott városleírásában különösen kiemeli Kolb János városi tanácsnok kertjét, amely 1 —a szerző szerint — »szépségével egyedülálló Magyarországon«. Pollack Mihálynak kertjéről és házáról is dícsérőleg nyilatkozik. A nagy műépítész 1831-től 1856-ig rendelkezett a fasorban kerttel és saját terve szerint épült villával. Gömöri Károly gyógyszerész kertje nemes gyümölcsfáiról volt híres. A múlt század első felében a fasor két oldalán kialakult villatelepülés, már a múlté. A díszkerteket felparcellázták, a régi villákat lebontották, hogy új épületeknek adjanak helyet. Ha Pest 1872-es részletes térképét egyik legújabb térképével összehasonlítjuk, nem találunk egy fasori házat sem, rnely Hild és Pollack működésének emlékét hirdetné. De megváltozott a vidék szociális jellege is, a régi »úri negyed« helyén ma a dolgozók érdekképviseleteinek, a szakszervezeteknek a székházai állanak. 6. kép. Pisztory Jakab házának terve Kaszelik Ferenctől, 585