Budapest Régiségei 15. (1950)

ÉRTESÍTŐ - Patek Erzsébet: Biztosítószerkezettel készített fibulák Pannóniából 501-515

és a QVADRIBVRGlVM-bélyegfajták maradtak ki. Azonban a CORTA-szó után következő VI(n)CEN(tia), illetőleg az egyik QVADRIBVR(gium)-típus

47 végén látható ARA[n . . .]

T

betűcsoport alapján bizonyosan sorolandó ez a két téglabélyeg is az I. Valentinianus-kori tiszti típusok láncolatába. A CORTA VICEN-béljeget ezek után így kísérelem

48 meg kiegészíteni : CO(ho)R(s) I A(lpinorum) VI(n)CKN(tiae). Amennyiben a Vincentia-bélyeg helynevet rejt magában,

49 akkor a Valentina-téglabélyegtípus is helynévként

50 ítélendő meg. Mind a két helynév nyilvánvalóan jelzős elnevezések lerövidített alakjai, ahol elmaradt, lekopott

51 a főnévi rész : mansio, statio, castra stb. A Vincentia-telepixlést Mommsen Aquincum körül kereste, de alaptalanul, hiszen ezzel a helynévvel végződő 104—05. has. Szerintem is helynevek rejlenek ezen rövidítések mögött. A Lauriacum-i VEN-téglabélyeg (RLiÖ. 13, 1919, 101—04. has., Fig. 26/1., és l/a) is, mivel az F-betű. vízszintes szárai bizonytalanok, talán inkább így betűzendő : VIN(centia). 47 »B« t. 2 sz. típus. Az A és az R egybeírva. Egyező vélemény : CIL III p. 474 ad n. 3772, másként : Arch. Ért. 50., 1937, 113—14. old. (a CII, III 3751 sz. alatt közzétett kétsoros bélyeg alapján Diocletianus korában épültek volna a Quadriburgium-ok.) Egyébként a Quadriburgium-téglabélyegek lelőhelyei a Győr—Baranyabán dunaszakaszt ölelik fel (Arch. Ért. 1907. évf., 247. old.). A jövő ásatásai tisztázzák a kérdést, vájjon a kb. tucatnyi lelőhelyen mindenütt »négytorony«típusú erődítmény létesült-e, vagy pedig csak a Not. dign.-ban (p. 96 és 99) is feljegyzett két ponton. Különben keleten már Diocletianus korában elterjedt ez az erődtípus (előnye az egymáshoz közeleső négy torony »tűzerőssége« és a kapu hiányzása?) 48 Másként: Arch. Ért. 27, 1907, 54. és 190. old. A 3.-ik betűt R-nek látom. A T-szerűen megfejelt »I« sorszám gyakori. Ha a 3.-ik betű mégis K, akkor talán így olvasandó a bélyeg : C . O KT AVI CEN(ton . . .?). Korhatározásom így is megállana! 49 Vincentius tisztnevet olvasott még belőle: Arch. Ért.1920-22. évf., 96-98. old. Szintén helynevet lát benne : CIL III 3773. so Keletpannóniában Vincentia-helynév igazolva az i. k. u. IV. században : Not. dign. Occ. 23, 59 (»tribunus cohortis, Vincentiae«). A »C« t. 8 sz. bélyeg olvasása is bizonyítja, hogy helynév a Vincentia-szó : [of arán MaxeJNTTA IN VI [ n(centia)]. A kiegészítéseket itt is zárójelek közé tettem. Dessau (ILS 878) egy hispániai felirathoz javasol ilyen kiegészítést : col(onia) Vale(ntina). A CIL 371. sz. felirat említ egy »vicus Valentinianus«-t. 5i Gondoljunk p. o. a szentendrei táborerődítmény IV. századi rövidített nevére : Constantia (Not. dign. occ. 33, 34), e helyett: Castra Constantia (CIL III 15172). téglabélyegek

52 a Klosterneuburg—Mitrovica erődláncolatszakaszon oszlanak meg és Budapest területén is több ponton kerültek napfényre. Még bizonytalanabb jelenleg a Valentina-helynév rögzítése.

53 B szerint ebben a korban szerepel a téglabélyegekben Valentinus »tribunus« mellett Valentina helynév is. Az I. Valentinianus-kori téglabélyeg-típusok végén általában az ellenőrző tiszt rangja, vagy a téglakészítés helye van jelölve az utolsó betűkkel. Mivel pedig az A R Prövidítés (az OF ARN MAXENTI ARP típus végén) mögött katonai rang nem állhat, ezért az A, R és P betűk is szerintem egy ma még ismeretlen pannóniai település vagy táborerődítmény nevének az első hangjelei.

55 Az 0F ARAN-rövidítés

56 kiegészítése (több bélyegtípus elején!) szerintem a következő : of(ficina) ar(morum)

57 an(tistantis? (antistitis?), ezzel az értelmezéssel: »....fel52 CIL III p. 474 ad n. 3773. A Várhegy tövében (Lánchíd-u. 22—24) látott rómaikori fal (Nagy L., Az eskütéri..., 82. old. és 71. kép) lenne Vincentia maradványa? Ez még bizonyításra szorul. A Lánchíd-u. 15—17. sz. alatt modern kövezetül láttam lerakva VINCENTIA -bélyeges téglákat. 53 A CIL HI 4486. sz. sírfelirat halottja (lh.: Carnuntum) dom(o) VAL(entina?) talán Valentinaból származott, amely község így Nyugatpannőnia fővárosa közelében lett volna? Hogyan nevezték a tartomány belsejében feltárt antik településeket (Császár, Környe helyén p. o.)? 54 Az AP LVPPIANO és AP LVPPIANI-típusok kiegészítése szerintem inkább ez : ap

(parante) Luppiano ord(inario), ill.: ap(paratu) Luppiani ord(inarii), vagyis: »Luppíanus sorrendbeli (centurió) intézkedésére«.Az ^4P-betűpár nem igen egészíthető ki egy nomen, családi név (Appius, Apicius, Apronius stb.) alakjaira. Lásd az 57. j.-et V. ö. még:j CIL HI 10679. 55 Arpinum (Itáliában) példája mutatja, hogy így kezdődő helységnév elvárható Pannónia területén is. 56 Kubitschek (Mitt. d. k. k. C. Comm. n. F. 27, 1901, 219—20) kiegészítését: of(ficii) ar

(worum) n(avale) az OF A RAN-bélyegkezdet előkerülése tette elfogadhatatlanná. A bélyegtípus elterjedéséhez: N. Jbücher f. Wiss... 2. k., 1939, 302. old. (Polaschek). 57 Megfontolható-e ilyen kiegészítés : of(ficina) ar(gillae vagy argillosa) ? Ebben az értelemben : »agyagműhely«? Az ^4i?-betűpár nem lehet szerintem helynév rövidítése, hiszen p. o. a QVADRIBVR AR A • • • -típus bizonyítja ezt, amelyben a bélyeg elején már van egy helynév, márpedig kettő nem lehet egyazon bélyegben. Az antistans, antistes szót ilyen értelemben fogadhatjuk itt el : előljáró, felügyelő, mester. Az. ^Af-betűpár lehet egy nomen, családi név rövidítése? AN(icius? Annaeus? Annius? Antius? Antonius?). Ezen utóbbi feltevésnek erősen ellene mond az AN-rövidítés előfordulása más bélyeg521