Budapest Régiségei 15. (1950)

ÉRTESÍTŐ - Szilágyi János: Nyitott csarnokos és körös építmény (sétacsarnok és színház?) az aquincum-i katonai kolóniában 479-499

Pusztán az alaprajzi hasonlóság szerint emlékeztet rája .példának okáért a halterni

31 praetorium (táborerődítmény parancsnoksági épülete), a Troesmis-i (Dobrudzsában, a Kisdunaág mentén) legiótábor egyik sarkánál épült csarnokos, egy pillérsoros (!) építmény

32 és már kis mértékben egy raktár

33 alaprajza is. Azonban a Lajos-utca 185 számú ház helyén húzott K-Ny irányú kutatóárkunkban agyagba rakott, késő rómaikori (IV. századi ?) falból egy Iuppiter-nek és Iuno istenségnek felajánlott (csonka) oltárkövet

34 szedtünk ki. Bzzel az oltárkővel is az történt tehát, amit a tömeges, határon túlról való betelepítések folytán elbarbárosodott lakosság a késő rómaikorban itt is gyakran elkövetett (népileg és szellemileg idegen létére, a római kultúra iránti megvetésében, nem érzett kegyeletet az előző századokban élt elődei síremlékei és" fogadalmi oltárkövei iránt), a régebbi temetők és szentélyek domborképes és feliratos kőemlékeivel. »Bontási anyagként« (spolia) egyszerűen beépítette azokat az ő új házai falaiba vagy pedig az ő kőlapkoporsói készítéséhez használta fel őket. Kérdés tehát az is, nem állott-e az oltárkő a cellasor valamelyik helyiségében, azaz, nem volt-e szentély

35 nyitott csarnokos építményünk. Építményünk kultikus rendeltetésére utalna az az emberfej-talpas

36 füstölő csésze (égetett 3i Germania Romana I., 1924, tab. VI. 2. Az egyik oldalon szintén egy sor helyiség, ennek kb 50 m-nyi kiterjedése is megfelelne, a három oszlopsor mintegy 15 m széles területsávot vesz igénybe. Azonban bármennyire is keresem az aquincumi segédcsapattábor nyomait, mégsem láthatom építményünkben az i. k. u. I. századi katonai megszállás fő központját, mert erre utaló lelettárgyak nem kerültek napfényre ezen a helyen. 32 Tocílescu, ilonumentele epigrafice . . . din Bücuresei I., 1902, 75. o. Durm, Die Baukunst der Römer, 432. old., Fig. 487. Azonban építményünk kívül esik az aquincumi legiótábor falán. A Lauibaesis-i legiótábor sarkánál is hasonló csarnoképítmény (RLi Ő- XII-, 1914, II. t.),és itt is a tábornál vagvunk. 33 JRS 5, 1915, 28. o., fig. 1. Ezen raktártípusban azonban csak a hasonló egy helyiségsor van meg, a pillérrendszert nem találjuk. Építményünk nem igen lehetett gymnasium sem, noha p. o. az Olympiad (Darembérg-Saglio, Dictionnaire..., »Gymnasium« c, 1693. old., fig. 3670) példa alaprajzilag emlékeztet rája. 34 Budapest Régiségei 13, 1943, 346. o., 10. kép. 35 A Möhn-i templomkerületet egyik oldalán lezáró félkörös falkiugráshoz a görbületi sugár 21 m, míg ásatási területünkön a körös falhoz 38 m agyagból, kezdetleges kivitelben : 18. kép), amelyet az első pillérsorban találtunk (a Lajos-utca 189 számú ház pincéjében húzott árkunkban). Azonban ez a tárgy, tudomásom szerint, nem találja egészen azonos párját a rómaikori emlékanyagban. Ásatásunkon ugyan rómaikori rétegben került napfényre, de rétegeink zavartságát már hangsúlyoztuk. ••.-.' Avagy esetleg gyógy telep

37 (Asklepeion) kisméretű esetével állunk szemben, de talán ugyanúgy gyülekezési hellyel, csarnokos bazárfélével

33 avagy szálláshellyel,

39 vendégfogadóval, sőt sétacsarnokkal

40 is lehet találkozásunk. Utóbbi feltevésem még a legvalószínűbb, mivel ásatási területünkön is, miként példának okáért Pompeii-ben, hosszú sugár képzelendő el, tehát hasonlósági esetet^ nem láthatunk : Germania Romána II., 1924, "tab. XL. 1. Különben porticus gyakran fordul elő templom körül az északi tartományokban (Járdányi—Paulovics, Laureae Aquincenses... II., 1941, 126). Egy oszlopcsarnok építési költségeihez: CIL III 15.027 (80.000 sestertius = kb 20.000 aranypengő?) 36 Az arc tekintében (orr stb.) hasonló arcos urna : Saalburg Jbuch III., 1912. évf., '58. old., 21. kép (felső példán}

7

). Nagy Tibor hasonló szemtöredéket talált Albertfalván (azi. k. u. I. szd.-ból), amint szóbelileg szíves volt közölni. Bonis Eva szerint középkori nyitott mécses lehetett arcos agyagtárgyunk. Csemegi József, a koraközépkori anaturalisztikus vonásokat ajánlja figyelembe venni. Szilágyi János György a komikus orr rhaszkszerüségét emelte ki, amikor bemutattam az egyetemi régészeti körben (Corona Archaeologica). Ezt a különös emléket ezennel közzéteszem, hogy megítélhessék többi kutatótársaim is. 37 A Kos-i gyógyhelyen az udvar körül fedett, oszlopos tornác (6 m széles) épült, e mögött (3—5—7 m hosszú) cellák sora : Meyer-Steineg, Kranken-Anstalten im gr.-röm. Altertum (1912), 24—25. o., Fig. 5 és 6. 38 A bazár, az antik basilica lém^egéhez : Oelmann, Bonner Jb. 128, 1923, 77. old. 39 A Calleva-i (Britannia, Silchester) hospitium (más néven : deversorium, diversorium) derékszögű négyszögű nagy udvar körül futó fedett folyosóból és három oldalról egy szobasorból áll (Bonn. Jb. 128, 1923, T. VII). A Nodeâs-i szentélykerületben (Britannia) is található egy építményünkre emlékeztető alaprajz (ott zarándokszállás) kb 30 m hosszú oldalakkal (Bericht der. . . Komm. 19, 1929, 77—78, Abb. 57). Mivel a legiótábor déli kapuja közelében vagyunk (a Kulcsár- és a Lajos-utca sarkánál), magában véve nem lenne meglepő, hogy itt éjjeli szálláshely létesült volna, amint p. o. északabbra, Aquincum másik városi telepe, az ú. n. polgári város déli kapuja előtt is (Szentendrei-út, áramátalakítótelep melletti telken) vendégfogadó alaprajza bontakozott ki Nagy Tibor ásatása kapcsán. Azonban pozitív bizonyítékunk nincs ahhoz sem, hogy hospitium-nak avagy deversoriumnak tartsuk ezt a nyitott csarnokos építményünket. 40 A pompen ú. n. nagyobb színháztól 12 m-re épült egy oszlopcsarnokos, nagy udvaros, négy oldalán egy-egy helyiségsorból" álló, 48 x 58 m méretű sétacsarnok, mentshely a záporok ellen, 488