Budapest Régiségei 15. (1950)

ÉRTESÍTŐ - Nemeskéri János: A Fővárosi Képtár kertjében feltárt XI. századi sírok embertani leleteinek vizsgálata 401-415

2. kép. — A Művelődéstörténeti Múzeum Kőtárának megnyitása. 1948. helyezhetők az Itáliában készült remekművekkel. Mindmegannyi impozáns eredménye a mesteremberek kollektív munkájának. Ugyancsak most került bemutatásra az a Zsigmond-kori falfestmény is, amelyet 1947-ben bontott le a múzeum a budai Vár egyik bombasujtotta házának beomlott boltozata mögül. A lovagvilág társadalmának túlhajtott fínomkcdását karikírozza a biztoskezű művésztől megelevenített udvari jelenet. A mindennapi élet használati eszközeit, az egykori mezőgazdasági és ipari dolgozók emlékeit is bemutatja a kiállítás a kőemlékek kíséretében. Látjuk a középkori szerszámformákat, kerámiát, ékszereket stb. Mi az a többlet, amit a Kőtár új megnyitása alkalmával ad a látogatóinak? Az eddig elzárt emlékek bemutatása mellett a didaktikai szempontoknak megfelelő kiállítási technikára törekvést, a lehetőségadta kereteken belül. A feudális társadalom korának művelődéstörténeti, gazdasági hátterét magyarázó rajzok, fényképek segítségével igyekszik érthetővé tenni. Kivétel nélkül minden bemutatott tárgyat magyarázó felírás kísér. A didaktikai szempontoknak megfelelő rendezés és a bemutatott anyag csoportosítása olyan, hogy a legszélesebb néprétegek érdeklődését felkelti és megismerteti saját dolgozó elődeinek életével. A régi Kőtár újjárendezésének célja, az, hogy a legszélesebb néprétegek társadalomtörténeti ismereteihez nyújtson értékes segédeszközt. 420