Budapest Régiségei 15. (1950)
ÉRTESÍTŐ - Nemeskéri János: A Fővárosi Képtár kertjében feltárt XI. századi sírok embertani leleteinek vizsgálata 401-415
(maturus), azaz 24—40 évesek ; egy (1) fiatalkorú (iuvenilis) és egy (1) idősebb korú (aduit). Átlagéletkort számítani ily kevés adat alapján nem szokásos, annál is inkább, mert nincs közöttük gyermek s mert a feltárás nem a teljes temetőre terjedt ki. Az embertani vizsgálat tanúsága szerint a mesocrania és a brachycrania egyenlő arányban (4—4) fordult elő vizsgálati anyagunkban. A dolichocrania két (2) esetben állapítható meg. Az egyes értékeket figyelembevéve a mesobrachycrania az általános koponyaalkat. Magassági viszonyokat figyelembevéve a hypsi-orthocrania általános. A dolichocraniaval orthocrania kapcsolatos. Pormai tekintetben a dolichocran koponyaalkat ellipszoid ; a mesobrachycran csoport nem egységes, amennyiben ott ellipszoid-pentagonoid-sphenoid-ovoid alakok egyaránt előfordulnak. A homlok általában eury-metriometop ; a stenometopia előfordulása is viszonylagos értékű, mert az a brachycraniaval kapcsolatos, hol az agykoponya rendkívül széles és ehhez viszonyítva relatívan keskeny a homlok. Arckoponya tekintetében a meso-leptoprosopia. az általános. Hypereuryprosopia és hyperleptoprosopia három esetben fordulnak elő. A szemüreg hypsi-mesokonch és formailag kerek. Az orrüreg meso-chamaerrhin ; az orrhát általában homorú, három esetben fordul elő a hajlott (konvex) orralak. Az arckoponya általában négyszögletes, mérsékelten lapos. Fajtaanalyzis tekintetében a vizsgált anyag nem oly nagy, hogy benne differenciál-diagnosztikailag csoportokat különíthetnénk el. Bizonyosfokú elhatárolás szempontjából támpontul szolgálnak a VI. és VIII. számú sírok csontvázai, illetve koponyái. A VI. sír koponyája fontosabb jellegeiben keleteuropid (meso-. cran, hypsicran, eurymetop, hypereuryprosop, hypsikonch, orrhát homorú, az arckoponya határoló formája négyszög) ; a VIII. sír koponyája dinári jellegű (brachycran, orthocran, planoccipital, tapeinocran, hyperleptoprosop, mesokonch ; orrhát egyenes — az arc síkjából erősen kiemelkedő). A VII. sír kivételével a többi sír (I., II., III., IV., V. és a számozatlan) leletanyagán az imént ismertetett két típusnak más fajtaelemekkel kevert alakjai, változatai állapíthatók meg. (Lásd I. táblázat.) A VII. sír csontváza a leletanyagból kiválik, főleg formai jellegek alapján (turanid + din.). Jellegei alapján hasonlóság állapítható meg részben az avarság és részben a honfoglaló magyarság irányában. Sajnálatos, hogy a temető teljes feltárása nem lehetséges, amikor is pontos embertani képet tudnánk adni Budapest belterületén a XI— XII. században élt ethnikutnról. A most ismertetett leletek ezúttal csupán statisztikus értékűek, szélesebbkörű összehasonlítás esetében viszont értékes adatul szolgálhatnak. 409